Miért érdemes a régi ablakot cserélni?

 

A hidegebb idők beálltával megszaporodnak a panaszok, hogy párásodnak az ablakok, penészedik a lakás. Ezek a problémák korábban nem jelentkeztek. A 15-20 éve, vagy korábban beépített ablakok légzárása nem volt megfelelő, az ablakréseken ellenőrizetlenül folyamatosan nagy mennyiségű levegő áramlott be és ki a lakásból. Ez biztosította a megfelelő oxigéntartamú levegőt és a keletkezett párát is kivezette. Éppen ezért a tervezés során nem foglalkoztak a lakás páraelvezetésével és légellátásával.

A ma gyártott és beépített nyílászárók légzárása tökéletes. Ebből adódóan azoknál a lakásoknál ahol a légtérben gázkészülék is működött, sajnos több halálos baleset is történt. Egy ideje az új építésű lakásoknál a gázszolgáltató csak akkor köti be a gázt, ha a lakás megfelelő szellőztető berendezéssel van ellátva.

Az utóbbi időkben hallhattuk, hogy a felújított lakások egy részénél ellenőrzést végzett a gázszolgáltató, és ha a lakás nem volt ellátva megfelelő légbevezetővel, megszüntették a gázellátást.

Én most nem azokkal a lakásokkal akarok foglalkozni amelyekben gázkészülék üzemel. A megfelelő oxigéntartalmú, egészséges levegőre nem csak a gázkészüléknek, de az embernek is szüksége van. A korszerű nyílászárókkal szerelt lakásokban ez nem biztosított, ha nincs megfelelő légbevezetővel ellátva. Ez akkor is igaz, ha rendszeresen szellőztetnek. A rendszeres szellőztetés általában reggel és este szokott történni. Azt követően a hosszú téli estén és az éjszakai órákban már nem szellőztetünk, csak használjuk a levegőt. Egy ember 1 óra alatt kb. 1 m3 levegőt használ el, két fő 10 óra alatt 20m3-t. Egy 16 m2-es szobában 40-42 m3 levegő van. Ha nincs légcsere a két ember a levegő oxigéntartalmának közel 50%-át elhasználja. Az a levegő, amelynek oxigéntartalma 50%-kal kevesebb, széndioxid tartalma ugyanannyival több, életveszélyesnek még nem mondható. de egészségesnek sem. Ekkor szoktuk azt érezni, hogy fáradtan ébredünk, fáj a fejünk és jól esik a nyitott ablakon betóduló friss levegőből mélyet szippantani.

Ennek elkerülése érdekében mindenképpen szellőztető berendezésre van szükség. Ez a legegyszerűbben az ablakba szerelhető légbevezetővel oldható meg. A lakástulajdonosok ilyenkor szokták mondani: „nem azért cseréltem le a rosszul záró ablakaimat sok pénzért, hogy most újabb költséggel ugyan oda jussak.”

Ahhoz, hogy megértsük az ablakok hőszigetelését, vizsgáljuk meg a hő terjedésének módjait, levezetve a régi és az új ablakokra.

A hő háromféleképpen terjed:

  • sugárzás
  • vezetés
  • áramlás

1. Sugárzás

A nap melege kizárólag sugárzással jut le a földre. Nem csak a nap sugározza a hőt, sugároz a kályha, a radiátor és minden fűtőtest. A régi nyílászárók üvegén ezek a hősugarak szabadon áthatolnak és a külső térbe távozik a hő. A jelenleg beépített ablakok egyik üvege ezüst ötvözettel van kezelve. Ez az úgynevezett LOW-E üveg, mely a hősugárzást gátolja.

2. Hővezetés

Ebben az esetben az anyag nem mozog. A molekulák adják át egymásnak a hőt. A fémek jó hővezetők, a pólusos anyagok rossz hővezetők. Ezeket nevezzük hőszigetelőknek. Az üveg viszonylag jól vezeti a hőt, de használjuk, mert a fényt átengedi. A hőszigetelés érdekében általában kétrétegű üveget használnak, közte jó hőszigetelésű levegő, újabban még jobb hőszigetelésű nemesgáz van.

3. Hőáramlás

Ebben az esetben az anyag mozog és így szállítja a hőt. Ilyen a légáramlat. Nagy tömegű levegő szállítja a hőt. A távfűtésnél vizet használnak közvetítőanyagként. A víz lényegesen nagyobb hőmennyiséget képes szállítani.

 A régi ablakoknál két főtípust különböztetünk meg:

  • Kapcsolt gerébtokos ablak: egy külső és egy belső szárny van, ezek külön nyithatók. Itt a két ablak közötti távolság 100-150 mm. A hőszigetelő réteg levegő.
  • Egyesített szárnyú ablak: a két szárnyat összecsavarozzák és együtt nyílnak. A két üveg közötti távolság 30-35 mm. A hőszigetelő réteg levegő.

Ezeknél az ablakoknál nagymértékben rontja a hőszigetelő képességet, hogy a hőszigetelésként használtlevegő megmozdul és a két üveg között cirkulálva áramoltatja a hőt, oly módon, hogy a belső üveg felületétől felmelegedve elindul felfelé, majd visszafordulva a külső üvegnek átadja a hőt, a külső üveg pedig a szabadba vezeti.

A kísérletek azt bizonyították, hogy a levegő cirkulációja a 20 mm alatt már nem tud beindulni. Éppen ezért ma általában 16 mm légréssel gyártják az üvegeket és légmentesen elzárják, hogy a külső és belső levegő ne tudjon érintkezni. Ma már kizárólag ezeket az üvegeket használják.

Ezek után nézzük meg a régi és a most gyártott ablakok hőszigetelését, melyet a hőszigetelés ellentétével, a hőátbocsátási képességgel mérnek. Ennek mértékegysége: W/m2K.

Tekintettel arra, hogy egy ablakban az üveg aránya 85-95%, az egész ablak hőszigetelését is az üveg hőátbocsátási képessége határozza meg. Így most az üveg hőátbocsátási tényezőit adom meg, feltételezve, hogy mindegyik légmentesen zár.

 Kapcsolt gerébtokos ablak

  • Rétegrend: 3 mm síküveg+ 100-150 mm levegő+ 3 mm síküveg
  • Hőátbocsátási tényezője: Ug=4,5 W/m2K

Egyesített szárnyú ablak

  • Rétegrend: 3 mm síküveg+ 25-30 mm levegő+ 3 mm síküveg
  • Hőátbocsátási tényezője: Ug=4,0 W/m2K

Thermo üvegek

  • Rétegrend: 4 mm float üveg+ 16 mm levegő+ 4 mm float üveg
  • Hőátbocsátási tényezője: Ug=2,8 W/m2K

Ezeket az üvegeket fejlesztették tovább.

  1. Az egyik üveg felületét ezüstötvözettel kezelték, ami a hősugárzást akadályozza. Ezt az üveget nevezzük LOW-E üvegnek

Rétegrend: 4 mm float üveg+ 16 mm levegő+ 4 mm LOW-E üveg

Hőátbocsátási tényezője: Ug= 1,4 W/m2K

  1. A két üveg közé a levegő helyett jobb hőszigetelő képességű nemesgázt zárnak

Rétegrend: 4 mm float üveg+ 16 mm nemes gáz+ 4 mm LOW-E üveg

Hőátbocsátási tényezője: Ug= 1,0 W/m2K

A jelenleg beépített ablakok jelentős része ezzel az üveggel van szerelve.

  1. Három réteg üveget ragasztanak össze

Rétegrend: 4 mm float üveg+ 12 mm nemes gáz+ 4 mm float üveg+ 12 mm nemes gáz+ 4 mm LOW-E üveg

Hőátbocsátási tényezője: Ug= 0,6 W/m2K

Fentiekből jól látható, hogy a régi ablakokat érdemes minél előbb cserélni, mert az eddig az ablakon távozó hőnek a 75-80%-a bent tartható. A költségek hamar megtérülnek. A csere télen is egyszerűen megoldható, hisz egy jó szellőztetés ideje alatt a munka elvégezhető. A szellőztető berendezés beépítését minden esetben javaslom. Azt, hogy melyik lakásba hány darabra van szükség, abban szakembereink segítséget tudnak nyújtani. A légbevezetővel a megfelelő oxigéntartalmú levegő biztosítása mellett a páratartalom is ideális lesz, mert a szükséges légcserével a felesleges pára is távozik. Nem fog párásodni az üveg, nem fog penészedni a lakás. Ugyanakkor a megfelelő kapacitású légbevezető kevesebb légcserével, egész napra biztosítja az egészséges megfelelő oxigén- és páratartalmú levegőt, mint a napi kétszeri szellőztetés.

Ha az ablakcserével együtt rendelik meg a légbevezetőt is, költséget takarítanak meg, mert a légbevezető beépítésének díját elengedjük és nem kell újabb kiszállási díjat fizetni.

A COLL-TRADE KFT szakemberei díjtalan felméréssel és szaktanácsadással segítenek.