Hőszigetelés
Miért jó ha korszerű nyílászárókkal hőszigeteli otthonát? Egy épület hőszigetelésével, vakolásával, vagy homlokzat- festésével évekre, akár évtizedekre meghatározzuk az épület műszaki, és esztétikai állapotát. A hőszigeteléssel szemben támasztható legfontosabb elvárások: a fűtési költségek csökkentése, az esztétikus látvány és állagvédelem. Értéknövelés Az épület értékét mindenképpen növeli egy minőségi anyaggal kivitelezett homlokzat, mely színtartó, vízzáró, ugyanakkor kiváló hőszigetelési tulajdonságai mellett a levegő károsító hatásainak is hosszútávon ellenáll. Élettartam növelés A külső szigetelés magát az építőanyagot (falazó anyagot) is védi a külső hőterheléstől; gondoljunk csak a téli fagyra és a nyári tűző napra. Ez folyamatos dilatációs mozgást is jelent, ami az anyag élettartamát rövidíti. Kiegyensúlyozott állandó hőmérséklet biztosítás A falszerkezet felelős az épületben kialakuló lakóklímáért (hőmérséklet, páratartalom). Télen a hideg, nyáron a meleg átjárja a ház falazatát, így belső légtér – főleg a falak közelében – hol hideg, hol pedig túl meleg. A hőszigeteléshez használt lapok kimondottan alacsony hővezetési képessége lehetővé teszik, hogy télen a fűtés hatására felmelegített falak egységes hőmérsékletet biztosítsanak a teljes lakótérben, nyáron pedig ugyanezek a lapok védik a falakat az átforrósodástól. A hőmérséklet ingadozásai az eltérő hőtágulású anyagoknál repedéseket okozhatnak, melyekbe a víz beszivárog, és a szerkezet elöregedését okozza, elsőként a festést majd a vakolatot érintve, egészen a falról való leválásig. A megfelelően kialakított hőszigetelés kiküszöböli a belső helyiségekben a párakicsapódás okozta problémákat is. Takarítsunk meg energiát A külső hőszigetelés a legegyszerűbb módja a hőveszteségek jelentős mértékű csökkentésének, így költségei a fűtési költségek megtakarításával rövid idő alatt megtérülnek. Napjaink energiaszegény világában kiemelkedően fontos szerepet kap az energiagazdálkodás, az energiaárak tartós növekedése, a környezetbarát energiatudatos építkezés terjedése, arra sarkall mindenkit, hogy olcsóbb, jobb minőségű, környezetkímélőbb életet éljen. Az épület hőveszteségének 30%-a a nem megfelelő hőszigetelő képességű határoló falakon távozik. A jó minőségű hőszigetelő rendszerekkel védett külső határoló falak hőszigetelő képessége akár 70-80%-ban is javítható (pl. vasbeton fal). A hőszigeteléssel a fűtési költségeit akár 15-20%-kal is csökkentheti így hosszú távon a befektetés megtérül. Miért fontos a minél komplettebb hőmegtakarítást célzó beruházás? A lakossági energia megtakarítás egyik legelterjedtebb módja az épületek fűtés korszerűsítése és hőszigetelése, lapostető hő- és vízszigetelése, elöregedett nyílászárók cseréje, alagsori födém hőszigetelése. Optimális eredményt a fent felsoroltak együttes alkalmazásával lehet elérni. Hőszigetelés Nyílászáró csere Tető hő-és vízszigetelés Alagsori födém hőszigetelés Fűtésrendszer korszerűsítése Miért kell egy, már kész eleve szigetelt házat újraszigetelni?! Hőszigetelés A panelházak külső (homlokzati) falai három nagyobb rétegből állnak. Belülről kifelé haladva: tizenöt centiméteres teherhordó betonfal, hét centiméteres hőszigetelés és nyolc centiméteres lezáró (homlokzati) vasbeton elem. Ez a hőszigetelőanyag mennyiség nem elégséges a mai hőtechnikai szabványok szerint, a régi falazóanyagok hőszigetelő képessége ma már nem kielégítő. Az egyértelmű, hogy a fűtési költségre közvetlenül hatással van a szerkezetek hőszigeteltségének mértéke, ezért nem mindegy, hogy az épületben milyen mértékű a külső falak hővédelme. Arról nem is beszélve, hogy a kivitelezési hibák okozta hőhidak másképp nem javíthatók, és a festés, felületképzés esetén a járulékos költségek (állványozás, munkadíj) nem növekszik, ha hőszigeteljük az épületet, de jelentős megtakarítás várható a fűtési idényben. A házgyári panelházaknál az illesztési hézagok nem megfelelőek, itt penészesedés, páralecsapódás tapasztalható, sőt van, ahol a szél is befúj. Az is gyakran előfordul, hogy nem a falsarokban jelentkeznek az elváltozások, hanem szétszórtan, változó helyeken. A fűtési energia jelentős része a falon keresztül távozik, ezért elengedhetetlen, hogy az kellően hőszigetelt legyen. További előnyként fog jelentkezni, hogy a korábbi, hideg belső felület okozta páralecsapódás, és a penészesedést kiváltó ok megszűnik. Kellemes lesz a lakás klímája; és a jobb hőérzet miatt alacsonyabb szobahőmérséklet mellett is jobban érezzük magunkat. A kánikulai hónapokban a napi hőmérséklet maximum csak késve, csillapítottan jut a lakásba, amit az esti szellőztetéssel el tudunk távolítani, így a nyári állapotok is javulni fognak. Az épületek utólagos külső homlokzati hőszigetelése az utóbbi pár évben került előtérbe. A városok lakótelepei 25-30 évvel ezelőtt épültek az akkor legkorszerűbb technológiával, amely ma már nem felel meg a mai követelményeknek. A betonépületek hővesztesége kimutathatóan magas. Mivel a régi iparosított technológiával készült épületek gyári hőszigetelése elöregedett (szendvics panel), a betonfalakban hőhídak keletkeztek ez a lakásokban páralecsapódást eredményez, amely nedvesedést, penészesedét okoz rövid idő alatt. A hőhídak megszüntetésének az egyenletes hőszigetelés a legegyszerűbben alkalmazható módja. A homlokzati hőszigetelés történhet polystirol lapokkal vagy kőzetgyapot-ásványi anyag szigeteléssel. Nyílászárók cseréje Egyes felmérések szerint a fűtési idény mintegy százhetven napja alatt minden egyes tömítetlen ablak- vagy ajtórésen át közel ötven kilowattóra árú meleglevegő szivárog ki. Már a kivitelezés idejében is elég gyenge minőségű ablakokat és ajtókat szereltek be, idővel természetesen csak romlott az állapotuk: az ablakszárnyak nem zárnak rendesen, a fal és a tok között is átfúj a szél. Az épületek elöregedése során fokozott igénybevételnek kitett fa nyílászárók különösen megértek a cserére. Sok esetben a fa szerkezet korhadt, elvetemedett a beépített üveg sem rendelkezik megfelelő hőszigetelő képességgel. Hiába kiváló egy külső homlokzati hőszigetelés, ha az elöregedett nyílászárókon nagy mennyiségű hőveszteség jelentkezik. Ma már kiváló és a mai követelményeknek mindenben megfelelő fa és műanyag nyílászárók vannak forgalomban. A fa nyílászárók idővel több ráfordítást igényelnek, mint a műanyag, hiszen mázolni, kezelni kell őket. Ezért a legajánlatosabb a műanyag nyílászárók választása. Előnye, hogy különösebb gondoskodást, időráfordítást nem igényel, hosszú élettartamú és alkotóelemeiből adódóan nem vetemedik. Tető-hő és vízszigetelése A tetők állapota gyakran a legrosszabb a társasház egészét tekintve, az épületnek itt jelentős hővesztesége van, és a beázás veszélye is fenyegetheti. A tetőkőn, tetőfelépítményeken az idők folyamán feltáskásodások, gőzpúpok keletkeztek, melyek szinte konzerválták a problémát. A régi salakszigetelésű lapostetők hőtechnikailag már évekkel ez előtt elavultak. Az attika térdfallal rendelkező tetők külön problémája az attika lemezfedésének elöregedése. A horganyzott lemezek megrozsdásodtak, kilyukadtak, a horganylemezek pedig elöregedtek, megrogytak, eltöredeztek. Mindezek javítása önmagában lokális jellegű, célszerű a tető szigetelésének cseréje, megújítása komplett hő-, vízszigetelő rendszerrel, mely újabb 10-15 évre problémamentessé tenné a területet. Alagsori födém hőszigetelése A panelépületek fűtésrendszere (különösen az elavult egycsöves rendszerű) azt eredményezi, hogy a földszinti lakások a leghidegebbek. Ennek oka, hogy a fűtésrendszer először a legmagasabb szintre juttatja el a meleg vizet, és, mire ez a földszintre leér, a víz elveszíti hőenergiájának nagy részét. A földszinti lakások alatt fűtetlen helyiségek vannak. (garázsok, tárolók, bejáratok) Ezért ezek a lakások mindig hidegebbek, így szükségessé válik az alagsori födém hőszigetelése. Ezzel a társasház hőszigetelő lapokkal be van
Műanyag nyílászáró
Műanyag nyílászáró ablakok Minden bizonnyal sokan megtapasztalták már a rosszul szigetelő ablak hátrányait. Azon kívül, hogy hőszigetelési szempontból nem megfelelő szerkezetű ablakok kiengedik az energiát, s ezzel komoly környezeti károkat okoznak, megnövelik egy ház rezsiköltségét is. Új ablak vásárlásakor éppen ezért érdemes körülnézni, összehasonlítani a hang- és hőszigetelés értékeit, s mindenképp egy komfortérzetet javító, mindemellett pedig energiatudatos nyílászárót választani. Hőszigetelés A hőszigeteléssel szemben támasztott egyre magasabb elvárások miatt, valamint a ma már jól megoldott külső épületszigetelésből kifolyólag a figyelem azokra a hő hidakat jelentő pontokra irányul, amelyek például az ablak és a falazat kapcsolódásánál keletkezhetnek. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a csatlakozási pontok a pangó vizek, illetve a penészgombák melegágyai lehetnek. Ezért rendkívül fontos az előírt beépítési normák, valamint az ide vonatkozó épületfizikai szabályok betartása a nyílászárók esetében is. A nyílászárók optimális beépítéséhez elengedhetetlenül szükséges a falszerkezet ismerete, mert az alapvetően meghatározza a szigetelés anyagát és módját, valamint a rögzítés módszerét. Egy rosszul záródó ablak a ház gyenge pontja, ezért különösen fontos milyen a belső és külső szigetelése. Ideális esetben a belső szigetelésnek körbe kell futnia és meg kell akadályoznia, hogy a beltéri levegő a fugákba áramoljon. A megfelelő szigeteléshez pedig szükség van egy záró fóliára vagy egy flexibilis tömítőanyagra (például szilikonra). A külső oldali szigetelésnek szintén körbe kell futnia, ám értelemszerűen a széllel és a csapóesővel szembeni védelmet kell biztosítania. Fontos szempont, hogy jobb áteresztő képességgel” rendelkezzen, mint a belső oldali szigetelés, hiszen az esetlegesen bejutó nedvességnek kifelé kell távoznia. Hangszigetelés Egy másik lényeges kritériumot is érdemes figyelembe venni a megfelelő ablak kiválasztásánál, mégpedig a hangszigetelést. Mint tudjuk, a zajhatás nemcsak kellemetlen, de egy bizonyos intenzitásnál, illetve időtartam után károsan hat az emberi szervezetre. Ezért ügyelni kell a megfelelő üvegezésre, az alapanyagra és a tömítettségre. Minél magasabb egy ablak decibel (dB) értéke, annál jobb az ablak hangszigetelése. Korábban az ablakgyártás során nem merült fel a hang- és hőszigetelés igénye, mivel a külső körülmények nem tették ezt szükségessé, azonban az elmúlt évtized felszínre hozta a problémát. Az, hogy mennyire hangszigetelt egy ablak nagyban függ a tok minőségétől, az üvegezéstől, és attól, hogy az ablakszárny mennyire záródik tökéletesen. Egy normál hőszigetelt üveg léghang-gátlása általában 33dB, ami bizonyos eljárásokkal tovább javítható 55dB-ig. Takarítson meg energiát! Könnyű belátni, hogy a mai energiaárak mellett a megfelelően kiválasztott ablakok nagymértékben elősegítik a megtakarítást. Egy átlagos háznál az energiának mintegy negyede vész el az ablakon keresztül, ezért különösen fontos a hőszigetelés, amely leginkább az ablaktok anyagától, tömítettségétől és az üvegezéstől függ. A hőszigetelés mutatója az „U” érték, minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik az ablak. Megmutatja, hogy egy négyzetméter ablakfelületen egy Celsius fok külső-belső hőmérsékletkülönbség hatására egy óra alatt mekkora hőmennyiség távozik. Mint említettük, az ablak tömítettsége és légáteresztő képessége meghatározó mutatói az ablaknak, melyet az „a” érték jellemez, tehát minél kisebb az „a” érték, annál jobb az ablak tömítettsége. A pénztárcán kívül az energetikailag kevésbé hatékony lakások kedvezőtlenül hatnak az egészségre, a közérzetre, és a nagy mennyiségben keletkező széndioxid miatt a környezetre is. Ezért a tudatos energiafelhasználásban fontos szerepet játszanak a nyílászáró-szerkezetek. Az ablakprofil gyártó cégek komoly fejlesztési munkáinak köszönhetően egyre jobb minőségű, energiatakarékos rendszert kínálnak a piacon A nyílászárókkal szemben állított követelmények Optikailag: igazodnia kell a ház építési formájához Hangszigetelés: a zajt nem engedheti át. Különösen az erősen frekventált utcáknál érdemes speciális hangszigetelésű ablakokat alkalmazni. A hangtompítást a használati utasításban feltüntetik és vastag betűkkel kiemelik. Időjárás állóság: Az ablaknak vízlepergetőnek és szélállónak kell lennie. Az ablakokat a szigetelésük kivitelezése alapján négy csoportra osztjuk, amelyek a vízzáróságot a maximális szélerősségnek megfelelően adják meg. Néhány ablaknak több vízzárósága is van, hogy a hideg, száraz kültéri levegőt a meleg, nyirkos beltéri levegővel össze tudja kötni és ezáltal a kicsapódás elkerülhető. Lég áteresztőképesség: az ablaknak a szellőztetést és a „lélegzést” kell lehetővé tennie. Biztonság: az ablaknak a betörők életét meg kell nehezítenie. Három biztonsági szintet különböztetünk meg. Ablakkeret: Az ablakkeret fogja közre az ablaktáblákat és tartja az egész szerkezetet. Modern ablakok építéséhez három anyagot használnak: fa, alumínium és műanyag, illetve a fa és az alumínium kombinációja is megtalálható. Mindhárom anyagnak meg van a maga speciális erőssége. A SASSZ Kft. szakemberei segítenek Önnek abban, hogy az elképzeléseinek és céljainak megfelelő ablakot válassza. Műanyag bejárati ajtók Műanyag ablakok Műanyag erkélyajtók
