Hőszigetelés
Miért jó ha korszerű nyílászárókkal hőszigeteli otthonát? Egy épület hőszigetelésével, vakolásával, vagy homlokzat- festésével évekre, akár évtizedekre meghatározzuk az épület műszaki, és esztétikai állapotát. A hőszigeteléssel szemben támasztható legfontosabb elvárások: a fűtési költségek csökkentése, az esztétikus látvány és állagvédelem. Értéknövelés Az épület értékét mindenképpen növeli egy minőségi anyaggal kivitelezett homlokzat, mely színtartó, vízzáró, ugyanakkor kiváló hőszigetelési tulajdonságai mellett a levegő károsító hatásainak is hosszútávon ellenáll. Élettartam növelés A külső szigetelés magát az építőanyagot (falazó anyagot) is védi a külső hőterheléstől; gondoljunk csak a téli fagyra és a nyári tűző napra. Ez folyamatos dilatációs mozgást is jelent, ami az anyag élettartamát rövidíti. Kiegyensúlyozott állandó hőmérséklet biztosítás A falszerkezet felelős az épületben kialakuló lakóklímáért (hőmérséklet, páratartalom). Télen a hideg, nyáron a meleg átjárja a ház falazatát, így belső légtér – főleg a falak közelében – hol hideg, hol pedig túl meleg. A hőszigeteléshez használt lapok kimondottan alacsony hővezetési képessége lehetővé teszik, hogy télen a fűtés hatására felmelegített falak egységes hőmérsékletet biztosítsanak a teljes lakótérben, nyáron pedig ugyanezek a lapok védik a falakat az átforrósodástól. A hőmérséklet ingadozásai az eltérő hőtágulású anyagoknál repedéseket okozhatnak, melyekbe a víz beszivárog, és a szerkezet elöregedését okozza, elsőként a festést majd a vakolatot érintve, egészen a falról való leválásig. A megfelelően kialakított hőszigetelés kiküszöböli a belső helyiségekben a párakicsapódás okozta problémákat is. Takarítsunk meg energiát A külső hőszigetelés a legegyszerűbb módja a hőveszteségek jelentős mértékű csökkentésének, így költségei a fűtési költségek megtakarításával rövid idő alatt megtérülnek. Napjaink energiaszegény világában kiemelkedően fontos szerepet kap az energiagazdálkodás, az energiaárak tartós növekedése, a környezetbarát energiatudatos építkezés terjedése, arra sarkall mindenkit, hogy olcsóbb, jobb minőségű, környezetkímélőbb életet éljen. Az épület hőveszteségének 30%-a a nem megfelelő hőszigetelő képességű határoló falakon távozik. A jó minőségű hőszigetelő rendszerekkel védett külső határoló falak hőszigetelő képessége akár 70-80%-ban is javítható (pl. vasbeton fal). A hőszigeteléssel a fűtési költségeit akár 15-20%-kal is csökkentheti így hosszú távon a befektetés megtérül. Miért fontos a minél komplettebb hőmegtakarítást célzó beruházás? A lakossági energia megtakarítás egyik legelterjedtebb módja az épületek fűtés korszerűsítése és hőszigetelése, lapostető hő- és vízszigetelése, elöregedett nyílászárók cseréje, alagsori födém hőszigetelése. Optimális eredményt a fent felsoroltak együttes alkalmazásával lehet elérni. Hőszigetelés Nyílászáró csere Tető hő-és vízszigetelés Alagsori födém hőszigetelés Fűtésrendszer korszerűsítése Miért kell egy, már kész eleve szigetelt házat újraszigetelni?! Hőszigetelés A panelházak külső (homlokzati) falai három nagyobb rétegből állnak. Belülről kifelé haladva: tizenöt centiméteres teherhordó betonfal, hét centiméteres hőszigetelés és nyolc centiméteres lezáró (homlokzati) vasbeton elem. Ez a hőszigetelőanyag mennyiség nem elégséges a mai hőtechnikai szabványok szerint, a régi falazóanyagok hőszigetelő képessége ma már nem kielégítő. Az egyértelmű, hogy a fűtési költségre közvetlenül hatással van a szerkezetek hőszigeteltségének mértéke, ezért nem mindegy, hogy az épületben milyen mértékű a külső falak hővédelme. Arról nem is beszélve, hogy a kivitelezési hibák okozta hőhidak másképp nem javíthatók, és a festés, felületképzés esetén a járulékos költségek (állványozás, munkadíj) nem növekszik, ha hőszigeteljük az épületet, de jelentős megtakarítás várható a fűtési idényben. A házgyári panelházaknál az illesztési hézagok nem megfelelőek, itt penészesedés, páralecsapódás tapasztalható, sőt van, ahol a szél is befúj. Az is gyakran előfordul, hogy nem a falsarokban jelentkeznek az elváltozások, hanem szétszórtan, változó helyeken. A fűtési energia jelentős része a falon keresztül távozik, ezért elengedhetetlen, hogy az kellően hőszigetelt legyen. További előnyként fog jelentkezni, hogy a korábbi, hideg belső felület okozta páralecsapódás, és a penészesedést kiváltó ok megszűnik. Kellemes lesz a lakás klímája; és a jobb hőérzet miatt alacsonyabb szobahőmérséklet mellett is jobban érezzük magunkat. A kánikulai hónapokban a napi hőmérséklet maximum csak késve, csillapítottan jut a lakásba, amit az esti szellőztetéssel el tudunk távolítani, így a nyári állapotok is javulni fognak. Az épületek utólagos külső homlokzati hőszigetelése az utóbbi pár évben került előtérbe. A városok lakótelepei 25-30 évvel ezelőtt épültek az akkor legkorszerűbb technológiával, amely ma már nem felel meg a mai követelményeknek. A betonépületek hővesztesége kimutathatóan magas. Mivel a régi iparosított technológiával készült épületek gyári hőszigetelése elöregedett (szendvics panel), a betonfalakban hőhídak keletkeztek ez a lakásokban páralecsapódást eredményez, amely nedvesedést, penészesedét okoz rövid idő alatt. A hőhídak megszüntetésének az egyenletes hőszigetelés a legegyszerűbben alkalmazható módja. A homlokzati hőszigetelés történhet polystirol lapokkal vagy kőzetgyapot-ásványi anyag szigeteléssel. Nyílászárók cseréje Egyes felmérések szerint a fűtési idény mintegy százhetven napja alatt minden egyes tömítetlen ablak- vagy ajtórésen át közel ötven kilowattóra árú meleglevegő szivárog ki. Már a kivitelezés idejében is elég gyenge minőségű ablakokat és ajtókat szereltek be, idővel természetesen csak romlott az állapotuk: az ablakszárnyak nem zárnak rendesen, a fal és a tok között is átfúj a szél. Az épületek elöregedése során fokozott igénybevételnek kitett fa nyílászárók különösen megértek a cserére. Sok esetben a fa szerkezet korhadt, elvetemedett a beépített üveg sem rendelkezik megfelelő hőszigetelő képességgel. Hiába kiváló egy külső homlokzati hőszigetelés, ha az elöregedett nyílászárókon nagy mennyiségű hőveszteség jelentkezik. Ma már kiváló és a mai követelményeknek mindenben megfelelő fa és műanyag nyílászárók vannak forgalomban. A fa nyílászárók idővel több ráfordítást igényelnek, mint a műanyag, hiszen mázolni, kezelni kell őket. Ezért a legajánlatosabb a műanyag nyílászárók választása. Előnye, hogy különösebb gondoskodást, időráfordítást nem igényel, hosszú élettartamú és alkotóelemeiből adódóan nem vetemedik. Tető-hő és vízszigetelése A tetők állapota gyakran a legrosszabb a társasház egészét tekintve, az épületnek itt jelentős hővesztesége van, és a beázás veszélye is fenyegetheti. A tetőkőn, tetőfelépítményeken az idők folyamán feltáskásodások, gőzpúpok keletkeztek, melyek szinte konzerválták a problémát. A régi salakszigetelésű lapostetők hőtechnikailag már évekkel ez előtt elavultak. Az attika térdfallal rendelkező tetők külön problémája az attika lemezfedésének elöregedése. A horganyzott lemezek megrozsdásodtak, kilyukadtak, a horganylemezek pedig elöregedtek, megrogytak, eltöredeztek. Mindezek javítása önmagában lokális jellegű, célszerű a tető szigetelésének cseréje, megújítása komplett hő-, vízszigetelő rendszerrel, mely újabb 10-15 évre problémamentessé tenné a területet. Alagsori födém hőszigetelése A panelépületek fűtésrendszere (különösen az elavult egycsöves rendszerű) azt eredményezi, hogy a földszinti lakások a leghidegebbek. Ennek oka, hogy a fűtésrendszer először a legmagasabb szintre juttatja el a meleg vizet, és, mire ez a földszintre leér, a víz elveszíti hőenergiájának nagy részét. A földszinti lakások alatt fűtetlen helyiségek vannak. (garázsok, tárolók, bejáratok) Ezért ezek a lakások mindig hidegebbek, így szükségessé válik az alagsori födém hőszigetelése. Ezzel a társasház hőszigetelő lapokkal be van
