Ha építkezik hasznos lehet
Ha építkezünk… Minden építkezés nagy kihívás. És minden a tervezésen múlik. Érdekes, hogy az építkezők már a tervezés első szakaszában sok mindent végiggondolnak, de a nyílászárókkal kapcsolatos tudnivalókat kevesen járják körül kellő gondossággal. Pedig az ajtók, ablakok és kiegészítő szerkezeteik gondos kiválasztása, sok későbbi bosszúságtól kímél meg bennünket. Gondolják csak végig. Ha nem tetszik a fürdőszoba csempéje, kicserélhetjük a burkolatot úgy, hogy a lakásunk többi része az átépítés alatt is használható marad. Na de ha az ablakkal van bajunk, két dolgot tehetünk. Szétverjük az egész házat az ablakcsere miatt. Ez rettenetesen nagy munka, és hatalmas költség. A másik lehetőség, hogy beletörődünk rossz döntésünk következményeibe. De vajon bele kell ebbe törődnünk? Nem, ha felkészültek vagyunk ablak és ajtó ügyekben. Nézzük tehát, hogy mit kell alaposan végiggondolni. Az építkezők többsége először azt dönti el, hogy milyen anyagból szeretne nyílászárót. A lehetőségek: fa, műanyag, fém ablak és ajtó. Ez fontos kérdés, de ráérünk még erről dönteni. Először azt kell végiggondolni funkcionálisan mit szeretnénk megvalósítani. Milyenek legyenek az ablakok? A környezetére nyitott, nagy üvegfelületekkel körül övezett ház? Vagy az én házam, az én váram stílusában az ablakok csak szolid szemek legyenek az épület homlokzatán. A következő eldöntendő kérdés milyen árnyékolást és rovarvédelmet akarunk. Ezt akkor is el kell dönteni, ha az ablakok kiegészítő elemeit csak később, esetleg évek múlva akarjuk beépíteni. És inkább építsünk be egy redőnytokot, mintsem később nem tudjuk megvalósítani elképzelésünket. Ha mindezt átgondoltuk a nyílások méreteit is meg kell tervezni. Biztonsággal tudnunk kell, hogy a funkcionálisan megálmodott nyílászárók az adott méretekben legyárthatóak. A nagy üvegfelületeket célszerűen meg kell osztani, mert az egybefüggő nagy üvegfelületek kialakítását a fizika törvényszerűsége korlátozza. Az ablak és ajtó szerkezetek méretét is behatárolja azok súlya, és a vasalat teherbíró képessége. Ezeknek az ismereteknek a legtöbb építész tervező nincs birtokában. Mindenképpen célszerű a tervezés ezen szakaszában nyílászáró kereskedő cég szakemberét meghallgatni.A legfontosabb tudnivalók nyílászárók és tartozékainak kiválasztásakor. Ablakokról általában Az ablakok, és a velük egy kategóriába tartozó erkélyajtók leggyakrabban két rétegű 4 mm-es üvegezéssel készülnek. A két üveg között körben 16 mm-es általában alumínium távtartót építenek be, és az üvegezést körben légmentesen lezárják. Az így kialakított, és levegővel töltött ablaküveg hőátbocsájtási tényezője Ug= 2,8 W/m2K. Ha két üveg közötti levegőt kiszivattyúzzák, az ablaküvegben lévő vakumnak köszönhetően elérik, hogy az ablak üvegfelülete belülről porral nem érintkezik, gyakorlatilag tisztán marad. A mai kornak megfelelően a hőtechnikai értékek javítása érdekében a két rétegű ablakküveg külső felületéhez bevonatos Low-E, vagy Szuperlow-E üveget alkalmaznak. Ezzel a hőátbocsájtási tényező Ug= 1,4 W/m2K értékre csökkenthető. A hőátbocsájtási tényező tovább csökkenthető Ug= 1,1 W/m2K értékre ha a két üveg közé Argon gázt töltenek. És itt szeretnénk egy félreértést tisztázni. Korábbi szabványok „Ug” helyett a „k” betüt alkalmazták a hőátbocsájtási tényező jelölésére. Egyes gyártók 1,1 helyett 1,0 illetve 1,4 helyett 1,3 értéket adnak meg. Ezek légyegében azonos hőszigetelést jelentenek. Az üvegezéssel a hővédelem mellett egyéb védelmi funkciót is elláthatnak. SF6-gáztöltéssel javítható a léghanggátlás. Biztonsági üvegezést alkalmazhatunk a betörésvédelem érdekében. Reflexiós üveggel az ablakokon keresztüli belátást akadályozhatjuk meg. Parsol üveggel a homlokzati nyílászárók színét adhatjuk meg. Az ablakok méretei az egyes típusoknál részletes bemutatásra kerülnek. Általánosságban kerüljük a 60 cm-nél kisebb méretet. Fix ablakok Azokat a szerkezeteket nevezzük így, melyek nem nyithatóak. Lakóhelyiségekben akkor alkalmazzuk, ha mellette nyitható ajtók és ablakok biztosítják a helyiség funkcionális működését. Télikertek, nagy üvegfelületű épületek (pld. irodaházak) ablakainak nagy része ezekből az elemekből építhető. Egy darabból készült fix ablak szélessége vagy magassága nem lehet nagyobb 240 cm-nél, de a négyzet alakú fix ablak legfeljebb 220 cm széles és 220 cm magas lehet. Ennek oka, hogy az egybefüggő üvegfelület statikailag nem növelhető korlátlan mértékben. A nagyobb felületeket így is 6mm vastag üvegből készítik. A fix ablakok egymás mellett és egymás felett sorolhatók, bizonyos korlátok között. Nyíló ablakok Olyan szerkezetek, melyek a tok síkjából egy irányban kifordíthatóak. Szélességük célszerűen 60 és90 cm között lehet, magasságuk 60 és 200 cm között. Nagyobb szélességi méretben kétszárnyú kivitelben készülnek, legfeljebb 180 cm-ig. Ennél szélesebb kétszárnyú ablak tisztességes garanciális feltételek mellett nem készíthető. Ugyanakkor sorolható másik nyíló vagy fix ablakkal. Bukó ablak. Olyan szerkezet, melynek üvegfelülete nem nyitható, de a helyiség belseje irányában buktatható. Akkor használjuk, ha a teljes ablakfelület kinyitása nem szükséges, elegendő a szellőztető funkció. Szélességi méretük 60 és 150 cm között, magassági méretük 60 és 90 cm között lehet. Speciális változata a két kilincses bukó ablak, méretét szélességben 60 és 90 cm között, magasságát 100 és 200 cm között célszerű megválasztani. Nyíló-bukó ablak A két előző ablaktípus kombinációja. Olyan vasalattal készül, mely mind a nyitást, mind a buktatást lehetővé teszi. Szélessége 60 és 150 cm között, magassága 60 és 200 cm között lehet, de a legnagyobb magassági méretekhez a legkisebb szélességi méreteket (és fordítva) nem alkalmazzák. Nagyobb szélességi méretek esetén (legfeljebb 180 cm) kétszárnyú kivitelben készül, ez esetben csak az egyik szárny buktatható.Kétszárnyú tokosztós ablak Az ablak közepén függőlegesen egy tokosztó kerül beépítésre. Olyan mintha két ablakot egymás mellé sorolnánk, de középen a tok szélesség nem duplázódik. Lehet mindkét ablakszárny nyíló, vagy egyik nyíló a másik nyíló-bukó, és természetesen mindkét szárny nyíló-bukó. Ez utóbbi legnagyobb szélessége 240 cm. Magasságuk 190 cm-ig javasolt. Erkélyajtók Legáltalánosabb erkélyajtó szerkezetek nyíló, vagy nyíló-bukó változatban készülnek. Egyszárnyú változatuk 70 és 100 cm szélességben, 200 és 240 cm magasságban készülhet. Kétszárnyú erkélyajtók az ablakokhoz hasonlóan készülhetnek nyíló szárnyakkal, vagy egyik nyíló, a másik nyíló-bukó szárnnyal. A kétszárnyú erkélyajtók szélességi mérete 120 és 180 cm között, magassági méretük 200 és 240 cm között lehetséges. Ennél szélesebb erkélyajtót sorolással vagy toló változatban készítenek A toló erkélyajtó lehet bukó-toló, vagy emelő-toló. Bukó-toló erkélyajtók sajátossága, hogy a mozgó szárny a saját síkjából kiemelkedve tolódik a fix szárny elé. A mozgó szárny eltolás nélkül buktatható, ezzel szellőzési funkciót biztosít. Emelő-toló erkélyajtó a saját síkjában tolódik el, a nyitást és zárást néhány milliméter emelkedés és süllyedés biztosítja. A mozgó szárny bármely állásában rögzíthető, ezzel a szellőzési funkció biztosított. Az emelő-toló erkélyajtó megjelenése elegánsabb, igényes épületeknél kizárólag ezt használják. A kétszárnyú nyíló erkélyajtó, a bukó-toló erkélyajtó és az emelő toló erkélyajtó ára azonos méreteket feltételezve 1:2:3. Bejárati ajtók Legfontosabb sajátosságuk, hogy biztonsági szempontok figyelembevételével készülnek. Kívülről és belülről
