Hőszigetelés
Miért jó ha korszerű nyílászárókkal hőszigeteli otthonát? Egy épület hőszigetelésével, vakolásával, vagy homlokzat- festésével évekre, akár évtizedekre meghatározzuk az épület műszaki, és esztétikai állapotát. A hőszigeteléssel szemben támasztható legfontosabb elvárások: a fűtési költségek csökkentése, az esztétikus látvány és állagvédelem. Értéknövelés Az épület értékét mindenképpen növeli egy minőségi anyaggal kivitelezett homlokzat, mely színtartó, vízzáró, ugyanakkor kiváló hőszigetelési tulajdonságai mellett a levegő károsító hatásainak is hosszútávon ellenáll. Élettartam növelés A külső szigetelés magát az építőanyagot (falazó anyagot) is védi a külső hőterheléstől; gondoljunk csak a téli fagyra és a nyári tűző napra. Ez folyamatos dilatációs mozgást is jelent, ami az anyag élettartamát rövidíti. Kiegyensúlyozott állandó hőmérséklet biztosítás A falszerkezet felelős az épületben kialakuló lakóklímáért (hőmérséklet, páratartalom). Télen a hideg, nyáron a meleg átjárja a ház falazatát, így belső légtér – főleg a falak közelében – hol hideg, hol pedig túl meleg. A hőszigeteléshez használt lapok kimondottan alacsony hővezetési képessége lehetővé teszik, hogy télen a fűtés hatására felmelegített falak egységes hőmérsékletet biztosítsanak a teljes lakótérben, nyáron pedig ugyanezek a lapok védik a falakat az átforrósodástól. A hőmérséklet ingadozásai az eltérő hőtágulású anyagoknál repedéseket okozhatnak, melyekbe a víz beszivárog, és a szerkezet elöregedését okozza, elsőként a festést majd a vakolatot érintve, egészen a falról való leválásig. A megfelelően kialakított hőszigetelés kiküszöböli a belső helyiségekben a párakicsapódás okozta problémákat is. Takarítsunk meg energiát A külső hőszigetelés a legegyszerűbb módja a hőveszteségek jelentős mértékű csökkentésének, így költségei a fűtési költségek megtakarításával rövid idő alatt megtérülnek. Napjaink energiaszegény világában kiemelkedően fontos szerepet kap az energiagazdálkodás, az energiaárak tartós növekedése, a környezetbarát energiatudatos építkezés terjedése, arra sarkall mindenkit, hogy olcsóbb, jobb minőségű, környezetkímélőbb életet éljen. Az épület hőveszteségének 30%-a a nem megfelelő hőszigetelő képességű határoló falakon távozik. A jó minőségű hőszigetelő rendszerekkel védett külső határoló falak hőszigetelő képessége akár 70-80%-ban is javítható (pl. vasbeton fal). A hőszigeteléssel a fűtési költségeit akár 15-20%-kal is csökkentheti így hosszú távon a befektetés megtérül. Miért fontos a minél komplettebb hőmegtakarítást célzó beruházás? A lakossági energia megtakarítás egyik legelterjedtebb módja az épületek fűtés korszerűsítése és hőszigetelése, lapostető hő- és vízszigetelése, elöregedett nyílászárók cseréje, alagsori födém hőszigetelése. Optimális eredményt a fent felsoroltak együttes alkalmazásával lehet elérni. Hőszigetelés Nyílászáró csere Tető hő-és vízszigetelés Alagsori födém hőszigetelés Fűtésrendszer korszerűsítése Miért kell egy, már kész eleve szigetelt házat újraszigetelni?! Hőszigetelés A panelházak külső (homlokzati) falai három nagyobb rétegből állnak. Belülről kifelé haladva: tizenöt centiméteres teherhordó betonfal, hét centiméteres hőszigetelés és nyolc centiméteres lezáró (homlokzati) vasbeton elem. Ez a hőszigetelőanyag mennyiség nem elégséges a mai hőtechnikai szabványok szerint, a régi falazóanyagok hőszigetelő képessége ma már nem kielégítő. Az egyértelmű, hogy a fűtési költségre közvetlenül hatással van a szerkezetek hőszigeteltségének mértéke, ezért nem mindegy, hogy az épületben milyen mértékű a külső falak hővédelme. Arról nem is beszélve, hogy a kivitelezési hibák okozta hőhidak másképp nem javíthatók, és a festés, felületképzés esetén a járulékos költségek (állványozás, munkadíj) nem növekszik, ha hőszigeteljük az épületet, de jelentős megtakarítás várható a fűtési idényben. A házgyári panelházaknál az illesztési hézagok nem megfelelőek, itt penészesedés, páralecsapódás tapasztalható, sőt van, ahol a szél is befúj. Az is gyakran előfordul, hogy nem a falsarokban jelentkeznek az elváltozások, hanem szétszórtan, változó helyeken. A fűtési energia jelentős része a falon keresztül távozik, ezért elengedhetetlen, hogy az kellően hőszigetelt legyen. További előnyként fog jelentkezni, hogy a korábbi, hideg belső felület okozta páralecsapódás, és a penészesedést kiváltó ok megszűnik. Kellemes lesz a lakás klímája; és a jobb hőérzet miatt alacsonyabb szobahőmérséklet mellett is jobban érezzük magunkat. A kánikulai hónapokban a napi hőmérséklet maximum csak késve, csillapítottan jut a lakásba, amit az esti szellőztetéssel el tudunk távolítani, így a nyári állapotok is javulni fognak. Az épületek utólagos külső homlokzati hőszigetelése az utóbbi pár évben került előtérbe. A városok lakótelepei 25-30 évvel ezelőtt épültek az akkor legkorszerűbb technológiával, amely ma már nem felel meg a mai követelményeknek. A betonépületek hővesztesége kimutathatóan magas. Mivel a régi iparosított technológiával készült épületek gyári hőszigetelése elöregedett (szendvics panel), a betonfalakban hőhídak keletkeztek ez a lakásokban páralecsapódást eredményez, amely nedvesedést, penészesedét okoz rövid idő alatt. A hőhídak megszüntetésének az egyenletes hőszigetelés a legegyszerűbben alkalmazható módja. A homlokzati hőszigetelés történhet polystirol lapokkal vagy kőzetgyapot-ásványi anyag szigeteléssel. Nyílászárók cseréje Egyes felmérések szerint a fűtési idény mintegy százhetven napja alatt minden egyes tömítetlen ablak- vagy ajtórésen át közel ötven kilowattóra árú meleglevegő szivárog ki. Már a kivitelezés idejében is elég gyenge minőségű ablakokat és ajtókat szereltek be, idővel természetesen csak romlott az állapotuk: az ablakszárnyak nem zárnak rendesen, a fal és a tok között is átfúj a szél. Az épületek elöregedése során fokozott igénybevételnek kitett fa nyílászárók különösen megértek a cserére. Sok esetben a fa szerkezet korhadt, elvetemedett a beépített üveg sem rendelkezik megfelelő hőszigetelő képességgel. Hiába kiváló egy külső homlokzati hőszigetelés, ha az elöregedett nyílászárókon nagy mennyiségű hőveszteség jelentkezik. Ma már kiváló és a mai követelményeknek mindenben megfelelő fa és műanyag nyílászárók vannak forgalomban. A fa nyílászárók idővel több ráfordítást igényelnek, mint a műanyag, hiszen mázolni, kezelni kell őket. Ezért a legajánlatosabb a műanyag nyílászárók választása. Előnye, hogy különösebb gondoskodást, időráfordítást nem igényel, hosszú élettartamú és alkotóelemeiből adódóan nem vetemedik. Tető-hő és vízszigetelése A tetők állapota gyakran a legrosszabb a társasház egészét tekintve, az épületnek itt jelentős hővesztesége van, és a beázás veszélye is fenyegetheti. A tetőkőn, tetőfelépítményeken az idők folyamán feltáskásodások, gőzpúpok keletkeztek, melyek szinte konzerválták a problémát. A régi salakszigetelésű lapostetők hőtechnikailag már évekkel ez előtt elavultak. Az attika térdfallal rendelkező tetők külön problémája az attika lemezfedésének elöregedése. A horganyzott lemezek megrozsdásodtak, kilyukadtak, a horganylemezek pedig elöregedtek, megrogytak, eltöredeztek. Mindezek javítása önmagában lokális jellegű, célszerű a tető szigetelésének cseréje, megújítása komplett hő-, vízszigetelő rendszerrel, mely újabb 10-15 évre problémamentessé tenné a területet. Alagsori födém hőszigetelése A panelépületek fűtésrendszere (különösen az elavult egycsöves rendszerű) azt eredményezi, hogy a földszinti lakások a leghidegebbek. Ennek oka, hogy a fűtésrendszer először a legmagasabb szintre juttatja el a meleg vizet, és, mire ez a földszintre leér, a víz elveszíti hőenergiájának nagy részét. A földszinti lakások alatt fűtetlen helyiségek vannak. (garázsok, tárolók, bejáratok) Ezért ezek a lakások mindig hidegebbek, így szükségessé válik az alagsori födém hőszigetelése. Ezzel a társasház hőszigetelő lapokkal be van
Ha építkezik hasznos lehet
Ha építkezünk… Minden építkezés nagy kihívás. És minden a tervezésen múlik. Érdekes, hogy az építkezők már a tervezés első szakaszában sok mindent végiggondolnak, de a nyílászárókkal kapcsolatos tudnivalókat kevesen járják körül kellő gondossággal. Pedig az ajtók, ablakok és kiegészítő szerkezeteik gondos kiválasztása, sok későbbi bosszúságtól kímél meg bennünket. Gondolják csak végig. Ha nem tetszik a fürdőszoba csempéje, kicserélhetjük a burkolatot úgy, hogy a lakásunk többi része az átépítés alatt is használható marad. Na de ha az ablakkal van bajunk, két dolgot tehetünk. Szétverjük az egész házat az ablakcsere miatt. Ez rettenetesen nagy munka, és hatalmas költség. A másik lehetőség, hogy beletörődünk rossz döntésünk következményeibe. De vajon bele kell ebbe törődnünk? Nem, ha felkészültek vagyunk ablak és ajtó ügyekben. Nézzük tehát, hogy mit kell alaposan végiggondolni. Az építkezők többsége először azt dönti el, hogy milyen anyagból szeretne nyílászárót. A lehetőségek: fa, műanyag, fém ablak és ajtó. Ez fontos kérdés, de ráérünk még erről dönteni. Először azt kell végiggondolni funkcionálisan mit szeretnénk megvalósítani. Milyenek legyenek az ablakok? A környezetére nyitott, nagy üvegfelületekkel körül övezett ház? Vagy az én házam, az én váram stílusában az ablakok csak szolid szemek legyenek az épület homlokzatán. A következő eldöntendő kérdés milyen árnyékolást és rovarvédelmet akarunk. Ezt akkor is el kell dönteni, ha az ablakok kiegészítő elemeit csak később, esetleg évek múlva akarjuk beépíteni. És inkább építsünk be egy redőnytokot, mintsem később nem tudjuk megvalósítani elképzelésünket. Ha mindezt átgondoltuk a nyílások méreteit is meg kell tervezni. Biztonsággal tudnunk kell, hogy a funkcionálisan megálmodott nyílászárók az adott méretekben legyárthatóak. A nagy üvegfelületeket célszerűen meg kell osztani, mert az egybefüggő nagy üvegfelületek kialakítását a fizika törvényszerűsége korlátozza. Az ablak és ajtó szerkezetek méretét is behatárolja azok súlya, és a vasalat teherbíró képessége. Ezeknek az ismereteknek a legtöbb építész tervező nincs birtokában. Mindenképpen célszerű a tervezés ezen szakaszában nyílászáró kereskedő cég szakemberét meghallgatni.A legfontosabb tudnivalók nyílászárók és tartozékainak kiválasztásakor. Ablakokról általában Az ablakok, és a velük egy kategóriába tartozó erkélyajtók leggyakrabban két rétegű 4 mm-es üvegezéssel készülnek. A két üveg között körben 16 mm-es általában alumínium távtartót építenek be, és az üvegezést körben légmentesen lezárják. Az így kialakított, és levegővel töltött ablaküveg hőátbocsájtási tényezője Ug= 2,8 W/m2K. Ha két üveg közötti levegőt kiszivattyúzzák, az ablaküvegben lévő vakumnak köszönhetően elérik, hogy az ablak üvegfelülete belülről porral nem érintkezik, gyakorlatilag tisztán marad. A mai kornak megfelelően a hőtechnikai értékek javítása érdekében a két rétegű ablakküveg külső felületéhez bevonatos Low-E, vagy Szuperlow-E üveget alkalmaznak. Ezzel a hőátbocsájtási tényező Ug= 1,4 W/m2K értékre csökkenthető. A hőátbocsájtási tényező tovább csökkenthető Ug= 1,1 W/m2K értékre ha a két üveg közé Argon gázt töltenek. És itt szeretnénk egy félreértést tisztázni. Korábbi szabványok „Ug” helyett a „k” betüt alkalmazták a hőátbocsájtási tényező jelölésére. Egyes gyártók 1,1 helyett 1,0 illetve 1,4 helyett 1,3 értéket adnak meg. Ezek légyegében azonos hőszigetelést jelentenek. Az üvegezéssel a hővédelem mellett egyéb védelmi funkciót is elláthatnak. SF6-gáztöltéssel javítható a léghanggátlás. Biztonsági üvegezést alkalmazhatunk a betörésvédelem érdekében. Reflexiós üveggel az ablakokon keresztüli belátást akadályozhatjuk meg. Parsol üveggel a homlokzati nyílászárók színét adhatjuk meg. Az ablakok méretei az egyes típusoknál részletes bemutatásra kerülnek. Általánosságban kerüljük a 60 cm-nél kisebb méretet. Fix ablakok Azokat a szerkezeteket nevezzük így, melyek nem nyithatóak. Lakóhelyiségekben akkor alkalmazzuk, ha mellette nyitható ajtók és ablakok biztosítják a helyiség funkcionális működését. Télikertek, nagy üvegfelületű épületek (pld. irodaházak) ablakainak nagy része ezekből az elemekből építhető. Egy darabból készült fix ablak szélessége vagy magassága nem lehet nagyobb 240 cm-nél, de a négyzet alakú fix ablak legfeljebb 220 cm széles és 220 cm magas lehet. Ennek oka, hogy az egybefüggő üvegfelület statikailag nem növelhető korlátlan mértékben. A nagyobb felületeket így is 6mm vastag üvegből készítik. A fix ablakok egymás mellett és egymás felett sorolhatók, bizonyos korlátok között. Nyíló ablakok Olyan szerkezetek, melyek a tok síkjából egy irányban kifordíthatóak. Szélességük célszerűen 60 és90 cm között lehet, magasságuk 60 és 200 cm között. Nagyobb szélességi méretben kétszárnyú kivitelben készülnek, legfeljebb 180 cm-ig. Ennél szélesebb kétszárnyú ablak tisztességes garanciális feltételek mellett nem készíthető. Ugyanakkor sorolható másik nyíló vagy fix ablakkal. Bukó ablak. Olyan szerkezet, melynek üvegfelülete nem nyitható, de a helyiség belseje irányában buktatható. Akkor használjuk, ha a teljes ablakfelület kinyitása nem szükséges, elegendő a szellőztető funkció. Szélességi méretük 60 és 150 cm között, magassági méretük 60 és 90 cm között lehet. Speciális változata a két kilincses bukó ablak, méretét szélességben 60 és 90 cm között, magasságát 100 és 200 cm között célszerű megválasztani. Nyíló-bukó ablak A két előző ablaktípus kombinációja. Olyan vasalattal készül, mely mind a nyitást, mind a buktatást lehetővé teszi. Szélessége 60 és 150 cm között, magassága 60 és 200 cm között lehet, de a legnagyobb magassági méretekhez a legkisebb szélességi méreteket (és fordítva) nem alkalmazzák. Nagyobb szélességi méretek esetén (legfeljebb 180 cm) kétszárnyú kivitelben készül, ez esetben csak az egyik szárny buktatható.Kétszárnyú tokosztós ablak Az ablak közepén függőlegesen egy tokosztó kerül beépítésre. Olyan mintha két ablakot egymás mellé sorolnánk, de középen a tok szélesség nem duplázódik. Lehet mindkét ablakszárny nyíló, vagy egyik nyíló a másik nyíló-bukó, és természetesen mindkét szárny nyíló-bukó. Ez utóbbi legnagyobb szélessége 240 cm. Magasságuk 190 cm-ig javasolt. Erkélyajtók Legáltalánosabb erkélyajtó szerkezetek nyíló, vagy nyíló-bukó változatban készülnek. Egyszárnyú változatuk 70 és 100 cm szélességben, 200 és 240 cm magasságban készülhet. Kétszárnyú erkélyajtók az ablakokhoz hasonlóan készülhetnek nyíló szárnyakkal, vagy egyik nyíló, a másik nyíló-bukó szárnnyal. A kétszárnyú erkélyajtók szélességi mérete 120 és 180 cm között, magassági méretük 200 és 240 cm között lehetséges. Ennél szélesebb erkélyajtót sorolással vagy toló változatban készítenek A toló erkélyajtó lehet bukó-toló, vagy emelő-toló. Bukó-toló erkélyajtók sajátossága, hogy a mozgó szárny a saját síkjából kiemelkedve tolódik a fix szárny elé. A mozgó szárny eltolás nélkül buktatható, ezzel szellőzési funkciót biztosít. Emelő-toló erkélyajtó a saját síkjában tolódik el, a nyitást és zárást néhány milliméter emelkedés és süllyedés biztosítja. A mozgó szárny bármely állásában rögzíthető, ezzel a szellőzési funkció biztosított. Az emelő-toló erkélyajtó megjelenése elegánsabb, igényes épületeknél kizárólag ezt használják. A kétszárnyú nyíló erkélyajtó, a bukó-toló erkélyajtó és az emelő toló erkélyajtó ára azonos méreteket feltételezve 1:2:3. Bejárati ajtók Legfontosabb sajátosságuk, hogy biztonsági szempontok figyelembevételével készülnek. Kívülről és belülről
Bejárati ajtó
Bejárati ajtó Legfontosabb sajátosságuk, hogy biztonsági szempontok figyelembevételével készülnek. Kívülről és belülről is zárhatóak, a zárszerkezet több ponton záródó. Vasalatuk és szerkezetük megerősített, megjelenésük ezért robusztusabb. A biztonságot szolgáló egyéb megoldásokkal is kiegészülnek. Tudnunk kell, hogy abszolút biztonságos ajtót nem lehet készíteni. Ezért a biztonsági kockázatot mindig optimalizálni kell. Egy családi házban szuper biztonságos (ennélfogva drága) bejárati ajtót akkor érdemes beépíteni, ha az egyéb nyílászárók (ablakok, erkélyajtók) is hasonló biztonsági szinten készültek. Műanyag bejárati ajtók Fa bejárati ajtók Bejárati ajtók műanyag profilból A szép műanyag bejárati ajtó a homlokzat dísze, harmonikusan illeszkedik az épület karakterisztikájához, melyen öröm átlépni, és megérkezni az otthon melegébe. A műanyag bejárati ajtók egy emelt színtű lakáskultúra névjegykártyái, amelyek személyre szabott külsőt kölcsönöznek a háznak. A műanyag bejárati ajtók megjelenésükben sokfélék lehetnek, egyszerűek és így visszafogottak, vagy markánsak és ezáltal hangsúlyosak. A műanyag bejárati ajtók előnyei Kiváló minőség a nagy profilkeresztmetszeteknek köszönhetően Jó hőszigetelés a műanyag bejárati ajtók hőhídmentes küszöbe miatt Speciális tömítések zárják ki a huzatot a bejárati ajtóknál Sokoldalú megjelenési lehetőség Magas betörésbiztonság Műanyag bejárati ajtó küszöb A műanyag bejárati ajtók küszöbe alacsony beépítési magasságának (20mm) köszönhetően alkalmasak mozgásukban korlátozottak lakásaikban való elhelyezésre is. A hőhídmentes műanyag bejárati ajtó küszöb kimagaslóan jó hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik. Műanyag bejárati ajtók kiemelkedő stabilitással A műanyag bejárati ajtók rendszerét úgy alakítják ki, hogy a lehető legnagyobb acélmerevítést be tudja fogadni. Ebből és a beépítési mélységből adódóan az ellenálló képessége 30 %-kal nagyobb lett, mint az átlag műanyag bejárati ajtóké. Egy Olyan küszöbcsatlakozást használnak a műanyag bejárati ajtóknál is, hogy az ajtóprofil és a küszöb között megfelelő zárt kapcsolat jöhessen létre. Azért, hogy a műanyag bejárati ajtók szélállósága és a sarokmerevsége megfelelő szinten legyen, a rendszerhez passzoló sarokmerevítéseket használnak. A kiegészítők széleskörű választéka lehetővé teszi a műanyag bejárati ajtók sokféle variációját. A műanyag bejárati ajtók többféle színben, acrylcolor és fautánzatú fóliás kivitelben is rendelhetőek. Műanyag bejárati ajtó szerkezete A műanyag nyílászárók alapanyaga nagy keménységű PVC, melyek minden esetben belső fémmerevítésekkel vannak ellátva. Ennek feladata, hogy növelje a profilok statikai terhelhetőségét, valamint ehhez csatlakoznak a nyílászárók vasalatai is.A nyílászáró profilok minden esetben cellás felépítésűek.A légkamrák számának növekedésével nő a profilok hőszigetelő képessége, merevsége, és vastagsága is. A ma gyártott nyílászárók már UV-álló alapanyagból készülnek, így nem kell tartanunk azok besárgulásától. A vasalatok időszakos olajozásán kívül semmilyen karbantartást nem igényelnek, nem kell festeni őket, könnyen tisztíthatóak. Nagy a formatervezők szabadsága ,hiszen szinte bármilyen forma, alak könnyen megvalósítható belőlük, mindez egyre szélesebb színválasztékban. Többszörös szigetelésének köszönhetően szinte hermetikusan zár, fokozott hőszigetelésű és hangszigetelésű üvegezésével kiegészülve szinte kizárja a külvilág zajait. Rétegragasztott, hossztoldott borovi fenyő és tölgy. A minőségjavítás érdekében a bejárati ajtó szerkezete több farétegből áll. A bejárati ajtó rétegragasztott alapanyagát optimális hibakiejtés után hossztoldjuk, tömbösítjük, majd vízálló faipari ragasztóval rétegragasztjuk. Tokban és szárnyban egyaránt jól bevált és biztos sarokkötést nyújtó dupla ollós csapot alkalmazunk, amely biztosítja a bejárati ajtó stabilitását, illetve a megbízható szerkezeti összeépítést. A bejárati ajtók esetén kettős gumiprofilozást használunk, azaz a hőszigetelő profil 1 kemény és 2 lágy felütközéssel, valamint erősített széles alkatrészekkel készül, 68 mm vastagságban kivitelezhető. A bejárati ajtó felületkezelése A hosszan tartó kültéri védelmet a fa bejárati ajtónak csak kiváló bevonatrendszerrel és a megmunkálási körülmények szigorú betartásával lehet biztosítani. Ennek köszönhetően a bejárati ajtó felületkezelése hosszú évekre biztosítja az időjárás okozta igénybevételek elleni védelmet és esztétikusan hangsúlyozza ki a természetes fa szépségét. A lazúrok tökéletes védelmet nyújtanak a bejárati ajtónak a biológiai károsítókkal szemben is. Üvegezés A bejárati ajtók alapfelszereltsége: 4-16-4-LOW-E ARG üveg, k=1,1 W/m2K. Üvegtípusaink: – katedrál – festett – tiffany – savmaratott, stb. A bejárati ajtók vasalatrendszere A bejárati ajtók több ponton záródó kilincsműködtetésű zárral (55 mm dorn mérettel) lehetővé teszi a széles, rusztikus kilincscímek szerelését. A vasalatrendszer erős GU pánttal 3 dimenzióban állítható, amely biztosítja a bejárati ajtó tökéletes működését, precíz beállítását. A bejárati ajtó biztonságossága a kilincsszerkezettel növelhető, amely védett térről szerelhető, letörés ellen védett. A bejárati ajtó mérete 100×210, 140×210, amely kiegészíthető oldal és felülvilágítókkal. A bejárati ajtó beépítése Győződjünk meg méréssel a falnyílás méretéről! A bejárati ajtók beépítése utólagos elhelyezéssel javasolt, külső nyílászáróknál a munkát bízza szakemberre, mert beszerelés után a jó működés érdekében utólagos illesztést kell végezni! A bejárati ajtók megfelelő légzárással rendelkeznek, így fűtött lakótérbe, lakóházakba, nyaralókba valamint közösségi, ipari és egyéb létesítményekbe (amennyiben a tervezett feltételeknek eleget tesz) minimum + 10 Celsius fok, maximum 65% relatív páratartalom mellett építhetők be. Figyelem: a bejárati ajtó beépítése után biztosítani kell a helyiség megfelelő szellőzését! Különösen az esetleges utómunkálatok következtében növekedhet meg – szellőztetés hiányában – olyan mértékben a páratartalom, hogy a lecsapódott pára a bejárati ajtó szerkezetein, mint kondenzvíz keletkezik, és komoly károkat okozhat! Karbantartása A bejárati ajtó vasalatainak csúszó, forgó alkatrészeit évente egyszer érdemes műszerolajjal kezelni. 6-8 évente a fedőlakkot javasolt felújítani. A bejárati ajtó kereteit a háztartásban használt normál mosószerekkel lehet tisztítani. Lemosáshoz kéz meleg vizet használjunk! A bejárati ajtót ne tisztítsuk szemcsés súroló szerrel és karcolást okozó eszközzel! Óvjuk a bejárati ajtó vasalatait a víz behatolásától! Bejárati ajtók beállítási lehetőségek >>
Redőny
Redőny Hagyományos műanyag redőny A „Hagyományos” redőny egy kiforrott, de alapjaiban egyszerűbb és szerényebb technikai lehetőségeket magába rejtő redőnyrendszer, amelynek előnye a kedvező ár. A felhasznált kiváló minőségű műanyag alkatrészek biztosítják a hosszú élettartamot és a problémamentes működést. A gyártáskor felhasznált redőnylécek mindegyike fedett, ezáltal zárt állapotban teljes fényzárást biztosít. A redőnyök működtetése alapesetben gurtnival történik, de zsinóros működtetés is választható. A „Hagyományos” redőny a gerébtokos nyílászárók ideális redőnyrendszere. Alumínium redőny Az alumínium redőnyrendszer egyesíti a minőséget az esztétikummal, amely a felhasznált anyagoknak köszönhetően tökéletes színtartást, hosszú élettartamot és kiváló hőszigetelési képességet biztosít. Az épület nyílászáróira felszerelt redőnyök a természet minden támadásának ki vannak téve, így a hagyományos lakkozás nem bírja sokáig, ezért a nyers alumínium felületeket, a színt adó porlakk réteg felhordása után egy mattosodást gátló, vastag lakkréteggel látják el. E lakkrétegeket külön-külön égetik rá az alumínium felületre, mely az alábbi előnyöket nyújtja: Alumínium redőny előnyei: nagyobb tartósság jobb ellenállási képesség színtartósság UV sugárzás elleni védelem Új típusú műanyag redőny Az „Új típusú” redőny, új minőségi kategóriát állított fel a műanyag redőnyrendszerek családjában. Külső megjelenését tekintve, megegyezik az alumínium redőny formavilágával. A redőnyben található alumínium alkatrészek alkalmazásával, nem csak a redőny tartósságát és esztétikai látványát növeltük meg, de lehetővé vált a redőnyrendszert szúnyoghálóval ellátni. A redőnytokba integrált szúnyogháló esztétikailag és anyagilag is kedvező választás. A gyártáskor felhasznált redőnylécek mindegyike fedett, ezáltal zárt állapotban teljes fényzárást biztosít. A redőnyök működtetése gurtni vagy zsinórzat alkalmazásával történik. Javasolt a zsinóros működtetés választása, mellyel évekkel hosszabbítjuk meg a kezelő élettartalmát. Az „Új típusú” redőny, napjaink hőszigetelt nyílászáróinak, esztétikus műanyag redőnyrendszere. A modern rendszerekben ésszerű és gazdaságos választás a redőny szúnyoghálóval való kombinálása. A redőnytokba épített szúnyogháló esetében a redőnypalást és a szúnyogháló egymástól függetlenül működtethető. Rendeljen online! Tovább a termékekhez! Redőnyök
Műanyag nyílászáró
Műanyag nyílászáró ablakok Minden bizonnyal sokan megtapasztalták már a rosszul szigetelő ablak hátrányait. Azon kívül, hogy hőszigetelési szempontból nem megfelelő szerkezetű ablakok kiengedik az energiát, s ezzel komoly környezeti károkat okoznak, megnövelik egy ház rezsiköltségét is. Új ablak vásárlásakor éppen ezért érdemes körülnézni, összehasonlítani a hang- és hőszigetelés értékeit, s mindenképp egy komfortérzetet javító, mindemellett pedig energiatudatos nyílászárót választani. Hőszigetelés A hőszigeteléssel szemben támasztott egyre magasabb elvárások miatt, valamint a ma már jól megoldott külső épületszigetelésből kifolyólag a figyelem azokra a hő hidakat jelentő pontokra irányul, amelyek például az ablak és a falazat kapcsolódásánál keletkezhetnek. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a csatlakozási pontok a pangó vizek, illetve a penészgombák melegágyai lehetnek. Ezért rendkívül fontos az előírt beépítési normák, valamint az ide vonatkozó épületfizikai szabályok betartása a nyílászárók esetében is. A nyílászárók optimális beépítéséhez elengedhetetlenül szükséges a falszerkezet ismerete, mert az alapvetően meghatározza a szigetelés anyagát és módját, valamint a rögzítés módszerét. Egy rosszul záródó ablak a ház gyenge pontja, ezért különösen fontos milyen a belső és külső szigetelése. Ideális esetben a belső szigetelésnek körbe kell futnia és meg kell akadályoznia, hogy a beltéri levegő a fugákba áramoljon. A megfelelő szigeteléshez pedig szükség van egy záró fóliára vagy egy flexibilis tömítőanyagra (például szilikonra). A külső oldali szigetelésnek szintén körbe kell futnia, ám értelemszerűen a széllel és a csapóesővel szembeni védelmet kell biztosítania. Fontos szempont, hogy jobb áteresztő képességgel” rendelkezzen, mint a belső oldali szigetelés, hiszen az esetlegesen bejutó nedvességnek kifelé kell távoznia. Hangszigetelés Egy másik lényeges kritériumot is érdemes figyelembe venni a megfelelő ablak kiválasztásánál, mégpedig a hangszigetelést. Mint tudjuk, a zajhatás nemcsak kellemetlen, de egy bizonyos intenzitásnál, illetve időtartam után károsan hat az emberi szervezetre. Ezért ügyelni kell a megfelelő üvegezésre, az alapanyagra és a tömítettségre. Minél magasabb egy ablak decibel (dB) értéke, annál jobb az ablak hangszigetelése. Korábban az ablakgyártás során nem merült fel a hang- és hőszigetelés igénye, mivel a külső körülmények nem tették ezt szükségessé, azonban az elmúlt évtized felszínre hozta a problémát. Az, hogy mennyire hangszigetelt egy ablak nagyban függ a tok minőségétől, az üvegezéstől, és attól, hogy az ablakszárny mennyire záródik tökéletesen. Egy normál hőszigetelt üveg léghang-gátlása általában 33dB, ami bizonyos eljárásokkal tovább javítható 55dB-ig. Takarítson meg energiát! Könnyű belátni, hogy a mai energiaárak mellett a megfelelően kiválasztott ablakok nagymértékben elősegítik a megtakarítást. Egy átlagos háznál az energiának mintegy negyede vész el az ablakon keresztül, ezért különösen fontos a hőszigetelés, amely leginkább az ablaktok anyagától, tömítettségétől és az üvegezéstől függ. A hőszigetelés mutatója az „U” érték, minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik az ablak. Megmutatja, hogy egy négyzetméter ablakfelületen egy Celsius fok külső-belső hőmérsékletkülönbség hatására egy óra alatt mekkora hőmennyiség távozik. Mint említettük, az ablak tömítettsége és légáteresztő képessége meghatározó mutatói az ablaknak, melyet az „a” érték jellemez, tehát minél kisebb az „a” érték, annál jobb az ablak tömítettsége. A pénztárcán kívül az energetikailag kevésbé hatékony lakások kedvezőtlenül hatnak az egészségre, a közérzetre, és a nagy mennyiségben keletkező széndioxid miatt a környezetre is. Ezért a tudatos energiafelhasználásban fontos szerepet játszanak a nyílászáró-szerkezetek. Az ablakprofil gyártó cégek komoly fejlesztési munkáinak köszönhetően egyre jobb minőségű, energiatakarékos rendszert kínálnak a piacon A nyílászárókkal szemben állított követelmények Optikailag: igazodnia kell a ház építési formájához Hangszigetelés: a zajt nem engedheti át. Különösen az erősen frekventált utcáknál érdemes speciális hangszigetelésű ablakokat alkalmazni. A hangtompítást a használati utasításban feltüntetik és vastag betűkkel kiemelik. Időjárás állóság: Az ablaknak vízlepergetőnek és szélállónak kell lennie. Az ablakokat a szigetelésük kivitelezése alapján négy csoportra osztjuk, amelyek a vízzáróságot a maximális szélerősségnek megfelelően adják meg. Néhány ablaknak több vízzárósága is van, hogy a hideg, száraz kültéri levegőt a meleg, nyirkos beltéri levegővel össze tudja kötni és ezáltal a kicsapódás elkerülhető. Lég áteresztőképesség: az ablaknak a szellőztetést és a „lélegzést” kell lehetővé tennie. Biztonság: az ablaknak a betörők életét meg kell nehezítenie. Három biztonsági szintet különböztetünk meg. Ablakkeret: Az ablakkeret fogja közre az ablaktáblákat és tartja az egész szerkezetet. Modern ablakok építéséhez három anyagot használnak: fa, alumínium és műanyag, illetve a fa és az alumínium kombinációja is megtalálható. Mindhárom anyagnak meg van a maga speciális erőssége. A SASSZ Kft. szakemberei segítenek Önnek abban, hogy az elképzeléseinek és céljainak megfelelő ablakot válassza. Műanyag bejárati ajtók Műanyag ablakok Műanyag erkélyajtók
Nyílászáró Webáruház, fa és műanyag nyílászárók
Nyílászáró Webáruház, fa és műanyag nyílászárók Állásajánlat AJTÓ, ABLAK GYÁRTÁS, KERESKEDELEM Nyílászáró Webáruház – minőségi nyílászárók a gyártótól online is! Nyílászáró szaküzleteink 20 esztendeje látják el a Vásárlókat ajtó, ablak és árnyékolástechnikai termékekkel. A kezdetekkor célterületünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt, az idő folyamán a piac bővítésével Magyarország keleti régiójának lefedésén túl, közel az ország egész területét sikerült lefednünk. Ma 5 üzlettel rendelkezünk országszerte: Budapest 6. kerület Belváros; Budapest 4. kerület Újpest; Miskolc; Kisvárda; Mátészalka; . Webáruházunkon keresztül az ország bármely területét gyorsan kiszolgáljuk, raktárkészleten lévő szabvány ablakainkat akár 3 napon belül Önnek kiszállítjuk. Társaságunk 2013-tól maga gyárt műanyag ajtókat, ablakokat, télikerteket, 70mm-es 6 kamrás és 90 mm-es 8 kamrás profilból, 2-3 rétegű üvegezéssel, biztonsági, hanggátló; hőszigetelő üvegezéssel. A fa, műanyag, fém és speciális összetételű, borítású nyílászárókon túl garázskapuk, ablakkönyöklők, kilincsek, szalagfüggönyök, padfeljárók, és egyéb kiegészítő elemek teljes választéka várja a vásárlókat. Műanyag nyílászárók Műanyag bejárati ajtók Műanyag ablakok Műanyag erkályajtók Fa nyílászárók Fa bejárati ajtók Fa ablakok Fa erkélyajtók Beltéri ajtók Farostlemez ajtók Classique ajtók Íves kazettás ajtók Fenyő ajtók Üzleteink Budapest VI. ker. Budapest IV. ker. Miskolc Kisvárda Mátészalka Tetőtéri abakok Billenő tetőtéri ablakok Felnyíló-billenő tetőtéri ablakok Alu-Műanyag tetőtéri ablakok Beépítő keretek Sík tetőfedő anyagokhoz Hullámos tetőfedő anyagokhoz Magas profilú tetőfedő anyagokhoz Árnyékolók Redőnyök Reluxák Szalagfüggönyök Harmonika ajtók Szolgáltatásaink Díjmentes szolgáltatásaink Árajánlat készítés Helyszíni felmérés Szaktanácsadás Nyílászáró méretre gyártás Házhozszállítás Nyílászáró használatba vétele Nyílászáró karbantartása Kérje díjmentes árajánlatunkat műanyag ajtó, ablak a nyílászáró, garázskapu, redőny gyártásáról és beépítéséről, vagy látogasson el üzleteinkbe, ahol kollégáink készséggel adnak felvilágosítást termékeinkről, szolgáltatásainkról és állandó akcióinkról. Műanyag és fa ajtó-ablak, nyílászáró értékesítési hálózatunk jelenleg Kisvárdán, Budapesten, Miskolcon és Mátészalkán működik.
Ajtók beépítése
Beépítési segédlet ajtókhoz 1. Először mérje le a falnyílást alaposan és csak ezután határozható meg az ajtó megfelelő mérete. Ebben az esetben figyelni kell arra, hogy az ajtót bal vagy jobb oldalra rögzítik.Ha egy szélesebb ajtót kívánunk beépíteni, akkor a falazatot el kell távolítani. Ezesetben érdemes konzultálni egy építésszel. A falazat vastagságának eltérésekor szobaajtóknál a keret segítségével +/- 10 mm probléma nélkül kiegyenlíthető. A falazat szélességét előzőleg szintén le kell mérni. 2. Válassza ki az ízlésének megfelelő ajtókat és az ajtókeret-alkatrészkészletet. Szerelje fel otthon a keretet a leírásnak megfelelően. Különösen vigyázzon arra, hogy a felület ne sérüljön. 3. A fakereteket és az ajtólapokat nem kell rövidíteni. A fémkereteket távtartókkal illesztik be a burkolatba. 4. Illessze be a keretet a falnyílásba és vízmérték segítségével igazítsa ki vízszintesen és függőlegesen. Mérje le a belméret szélességét felül és alul milliméter pontosan, különben szorulni fog az ajtó. Faékek és 3 haránttámaszték segítségével a keret kiegyenesíthető. 5. Helyezze fel az ajtólapot próbaképpen és ellenőrizze a funkciókat. 6. A keret és a fal közötti teret az előírás szerint montázshabbal töltse ki és hagyja megkeménnyedni. Mihelyst a hab megszárad, vágja le egy késsel a hab kiálló részeit. Figyeljen a montázshab dobozán található útmutatásra és a biztonsági előírásokra. 7. Szerelje fel a nyílászáró lemezeket és szüntesse meg a falazat egyenetlenségét. Helyezze fel ismételten az ajtókeretet. 8. Acélkeretek felhelyezésekor 6 lyukat kell vájni a falkötővasnak és a padlózatisínek vájatait is ki kell vájni. A vasalat másik oldalán az acélkeret merevítővel rögzíthető, ha a falkötővas befalazása nem lehetséges. Ezért az acélkereteket leginkább új építkezéseknél használják, fakereteket felújításkor és új építéskor egyaránt lehet alkalmazni.
Ablakok kiszerelése és beépítése
Ablakok cserélje Régi ablak kiszerelése Ha régi ablakát akarja kicserélni, akkor az eltávolítást egy különösen fontos eljárás kell, hogy megelőzze, azért hogy elkerüljük az erős szennyeződéseket és a sérüléseket. A következők szerint járjon el: 1. Akassza ki az ablak szárnyait. 2. Adott esetben a meglévő tapétát a nyílászáró mentén egy késsel karcolja meg. 3. A lenti nyílászárót egy rókafarok-fűrésszel ferdén válassza le! 4. A leválasztott részeket felfelé nyomni és eltávolítani. 5. Most mindkét függőleges nyílászárót óvatosan középre kell nyomni és el kell távolítani. 6. A fentebbi keresztdarab többnyire magától kijön. Figyelem: a leeső darabok balesetet okozhatnak! Az ablakok beépítése 1. Először tisztítsa meg határozott mozdulattal a falragaszt és a bélésfalat a vakolat- és a habarcsmaradékoktól. A könyöklőt néhány cm-el az ablakpárkány alá helyezik. 2. Az ablakkilincs összeszerelése: A fogantyúnak zárt ablaknál lefelé kell mutatnia. 3. Ablakszárnyakat akassza ki. 4. Rögzítsen facsavarokkal ablakoldalanként három hevedert a külső ablakkeretre. 5. Helyezze az ablakot az ablaknyílásba és verjen éket fatuskóval. 6. Ellenőrizze vízmértékkel az ablak helyzetét és szükség esetén fatuskóval változtatasson rajta. 7. Fúrjon dübellyukakat 80 cm-enként az oldalsó falazatba. A keretet speciális ablakkeretdübellel erősen csavarozza be.(Előnye: az ablakkeretet nem a falazatba kell beépíteni.) 8. Távolítsa el a faékeket. 9. Helyezze be az ablakszárnyakat és ellenőrizze a könnyű mozgást. Szükség esetén a dübelcsavarokat húzza meg. 10. Töltse fel az ablakkeret és a falazat közötti fugát montázshabbal. Kb. egy óra múlva a kiálló habot késsel ferdén vágja le. 11. A megmaradt fugát kívül és belül szilikonnal szigetelni kell. 12. Szigetelje a párkányt vagy építse be a könyöklőt. 13. A bélésfal vagy a bukóablak tisztításakor óvja azt a szennyeződéstől.
Belső könyöklők felszerelése
Belső könyöklők elhelyezése Kávarész kialakítása A kávarésznek (ablaknyílást) úgy kell kialakítani, hogy a könyöklő vízszintesen felrakható ill. a szélein a végelzáró elem felhelyezhető legyen. A nyílásnak mindenféleképpen egyenletesen sík, sima vagy vakolt, de simított felületnek kell lennie, hogy a műanyag ragasztó könnyedén felhordható ill. elkenhető legyen. Műanyag ablakok esetében a párkányfogadónak (záró profil) a magasságát szabadon kell hagyni, hogy a párkány könnyedén aláférjen. Elhelyezés A könyöklőt és a végelzáró elemet valamilyen műanyag, de célszerű PVC vagy univerzális PVC ragasztóval felhelyezni.A széleket és a szükséges helyeket szilikonos pasztával ki kell húzni! Az elhelyezés lehetőleg utolsó festést megelőzően történjen! Szerelés:
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése és ez által a gazdasági fejlődés előmozdítása, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások révén a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása, továbbá az elektronikus kereskedelmi kapcsolatokban a fogyasztók jogainak védelme érdekében az európai uniós jogszabályokkal összhangban az alábbi törvényt alkotja A törvény hatálya 1. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: a) a Magyar Köztársaság területéről nyújtott, valamint a Magyar Köztársaság területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra; b) az a) pontban meghatározott szolgáltatás tekintetében igénybe vevőnek, illetve szolgáltatónak minősülő természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre. (2) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes állama területén letelepedett, a Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra a szabályozott területtel kapcsolatos követelmények nem terjednek ki. (3) E törvény hatálya nem terjed ki a bírósági, illetőleg egyéb hatósági eljárásban nyújtott és felhasznált információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását. (4) E törvény hatálya nem terjed ki az olyan közlésekre, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy tesz információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével, ideértve az ilyen módon tett szerződési nyilatkozatokat is. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: a) Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje vagy más módon történő igénybevétele; b) Elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása; c) Az Európai Gazdasági Térség tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam; d) Igénybe vevő: az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely információs társadalommal összefüggő szolgáltatást vesz igénybe; e) Információ: bármely, elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható adat, jel, kép tekintet nélkül arra, hogy annak tartalma jogi védelemben részesül-e; f) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá; g) Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, melyről a használt nyelv, a pénznem és egyéb körülmények alapján valószínűsíthető, hogy magyarországi igénybe vevők számára kívánják elérhetővé tenni; h) Magyar Köztársaság területéről nyújtott szolgáltatás: a Magyar Köztársaság területén lévő székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás; i) Szabályozott szakma: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 25. §-a (4) bekezdésében megjelölt szakma; j) k) Szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet; l) Közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely la) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel és hozzáférés-biztosítás); lb) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás); lc) az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás); ld) információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára (keresőszolgáltatás); m) n) Letelepedett szolgáltató: állandó telephellyel rendelkező szolgáltató, amely határozatlan ideig tényleges gazdasági tevékenységként nyújt információs társadalommal összefüggő szolgáltatást. Az, hogy a szolgáltatás nyújtásához szükséges műszaki eszközök rendelkezésre állnak, illetve az ehhez szükséges technológiákat alkalmazzák, önmagában nem minősül állandó letelepedésnek; o) p)-r) s) Szabályozott terület: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra és a szolgáltatókra jogszabályban meghatározott általános vagy különös követelmények, amelyek a Magyar Köztársaság területén üzletszerű gazdasági tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához szükségesek; t) Vállalkozás: a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is -, aki, illetve amely önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el; v) Fogyasztó: a önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. 2/A. § Az előzetes engedélyezést kizáró elv 3. § (1) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges. (2) Az (1) bekezdés nem érinti a) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján végzett tevékenységre külön jogszabályban, nem az elektronikus úton történő szolgáltatásnyújtásra tekintettel előírt minősítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget; valamint b) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban előírt engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettséget. 3/A. § (1) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes államai területén letelepedett szolgáltató által a Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatás nem korlátozható, kivéve, ha az érintett hatóság vagy bíróság intézkedése a) az alábbi érdekek valamelyikének védelmében szükséges: aa) a közrend, különösen a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és üldözése, ideértve a kiskorúak védelmét és a faji, nemi, vallási vagy nemzeti alapú bármilyen gyűlöletre uszítás és az egyének emberi méltóságának megsértése elleni fellépést, ab) a közegészség, ac) a közbiztonság, ideértve a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekeket is, ad) a fogyasztók vagy a befektetők érdekei; és b) olyan, adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellen irányul, amely az a) pontban említett érdekeket sérti vagy súlyosan veszélyezteti; és c) az érdeksérelemmel, illetve a veszélyeztetéssel arányos. (2) Az érintett hatóság az intézkedés megtételét megelőzően köteles tájékoztatni az Európai Bizottságot, valamint megkereséssel fordul az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás érintett részes államának hatáskörrel rendelkező hatóságához az érintett államban letelepedett szolgáltatóval szembeni intézkedés végett. Amennyiben az Európai Bizottság nem tesz ellenvetést, továbbá a megkeresett tagállami hatóság nem intézkedik időben vagy nem megfelelő intézkedést tesz, a hatóság végrehajtja az intézkedést. (3) Sürgős esetben a hatóság eltekinthet a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségektől. Ez esetben a foganatosított intézkedést haladéktalanul közli az Európai Bizottsággal, valamint az Európai Gazdasági Térség tagállamának hatóságával a sürgősséget megalapozó körülmények közlése mellett. (4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a bírósági eljárásokban, ideértve a peres eljárást kezdeményező irat benyújtását megelőzően megindítható eljárásokat és a büntetőeljárás keretében végzett nyomozás során, illetve a nyomozás befejezését követően az ügyész által a vádirat benyújtásáig végrehajtott cselekményeket is. Az
