Az Országgyűlés abból kiindulva, hogy a kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága és a mindennapi élethez nyújt szolgáltatásokat, fontosnak tartja, hogy a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadságát megtartva, a hatékony működésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások fennmaradását és fejlődését előtérbe helyezve a tevékenység folytatásának alapelveit és feltételeit szabályozza, különös tekintettel a gazdasági környezet, a kereskedők és a vásárlók érdekeire. Fontosnak tartja a vállalkozási szabadság elvének fenntartását, ezért a beavatkozások körét minimálisra szűkítve elismeri a szakmai önszabályozás, valamint olyan – a kereskedők csoportjai által létrehozott, magukra nézve kötelezően elismert – magatartási kódex jelentőségét, amely meghatározza a kereskedők magatartását olyan fontos területeken, mint a tisztességes kereskedelmi gyakorlat, a fogyasztókkal szemben folytatott magatartás, vagy a beszerzési ár alatt történő értékesítés gyakorlatának korlátozása. Ezért a következő törvényt alkotja:
A törvény hatálya
1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén – a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás kivételével – a kereskedelmi tevékenység folytatására és annak ellenőrzésére terjed ki.
Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában:
a) beszállító: aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási céllal értékesíti;
b) beszerzési szövetség: két vagy több vállalkozás által a beszerzési stratégiájuk érvényesítésére, beszerzési tevékenységük részének vagy egészének végzésére, koordinálására kötött megállapodás;
c) csomagküldő kereskedelem: az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő kizárólag a termék ismertetőjét juttatja el bármely formában a vásárlóhoz vagy reklámban hívja fel a figyelmet a termékre, és az ismertető vagy reklám alapján kiválasztott és megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre;
d) forgalmazás: kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék vagy szolgáltatás értékesítés, fogyasztás vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása;
e) jelentős piaci erő: olyan piaci helyzet, amelynek következtében a kereskedő a beszállító számára termékeinek, illetve szolgáltatásainak a vásárlókhoz való eljuttatása során ésszerűen megkerülhetetlen szerződéses partnerré válik, illetve vált és forgalmi részesedésének mértéke miatt képes egy termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy országosan befolyásolni;
f) kereskedelmi szolgáltatás: a termékek értékesítését elősegítő vagy az értékesítéssel összefüggő szolgáltatások üzletszerű nyújtása, így különösen a termékek kölcsönzése, kiskereskedelem keretében értékesített fogyasztási cikkek javítása;
g) kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, kereskedelmi ügynöki tevékenység, vendéglátás, turisztikai tevékenység üzletszerű végzése, kereskedelmi szolgáltatás nyújtása, amelybe beleértendő a vásárolt termékek és kereskedelmi szolgáltatások gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése, házhoz szállítása;
h) kereskedelmi ügynöki tevékenység: olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt;
i) kereskedő: aki kereskedelmi tevékenységet folytat;
j) kiskereskedelem: termékek és kereskedelmi szolgáltatások értékesítése, illetve nyújtása közvetlenül a vásárló részére;
k) közterületi értékesítés: a közterületi engedély alapján végzett kiskereskedelmi tevékenység;
l) nagykereskedelem: termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbértékesítése kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a termékek raktározásával, szállításával és a termékekhez kapcsolódó közvetlen szolgáltatások nyújtásával folytatott tevékenységet, a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is;
m) piac: olyan értékesítő hely, ahol üzletben vagy üzlet nélkül, általában napi, esetenként heti rendszerességgel élelmiszert és napi cikket árusítanak;
n) saját előállítású termék: a kereskedő által előállított és forgalomba hozott termék;
o) saját termék: a kereskedő által – saját márkanévvel, illetve védjeggyel – előállíttatott és forgalomba hozott termék;
p)
q) turisztikai tevékenység: az utazásszervezés, az utazásközvetítés, az idegenvezetés, a kereskedelmi szálláshely, idegenforgalmi információs és szolgáltató iroda működtetése, a magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosítása, a programszervezés és a turisztikai szolgáltatás (gyógy-, örökség-, kongresszusi és aktív turizmus igényeit kielégítő szolgáltatás) nyújtása;
r) üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javító-szolgáltató értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikk javító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató helyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket, továbbá a mozgóboltot;
s) vásár: olyan országos vagy helyi jellegű, általában időszaki vagy szakjellegű értékesítési forma, amelynek keretében a termékeket, szolgáltatásokat rendszerint nyílt területen, kirakodással értékesítik;
t) vendéglátás: kész vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő eladása, az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenység, továbbá a munkahelyen, valamint az oktatási és nevelési intézményekben bármely formában üzletszerűen történő étkeztetés.
A kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei
3. § (1) A Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenység – a határon átnyúló kereskedelmi tevékenység és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – külön jogszabály alapján meghatározott működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható.
(2) Az üzletben kereskedelmi tevékenységet végző személynek a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, nem szükséges üzlet – a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – az alábbi kereskedelmi tevékenységek folytatásához:
a) automatából történő értékesítés;
b) idegenvezetői tevékenység;
c) csomagküldő kereskedelem;
d) kereskedelmi ügynöki tevékenység;
e) utazás értékesítése kizárólag utazásközvetítő útján, valamint utazások szervezése, értékesítése kizárólag utazásszervező részére;
f) közterületi értékesítés;
g) magánszálláshely idegenforgalmi célú értékesítése;
h) piaci és vásári értékesítés, a külön jogszabályban meghatározott termékkörök kivételével;
i) a külön jogszabályban meghatározott üzleten kívüli kereskedés;
j) a külön jogszabályban meghatározott kistermelői termékértékesítés;
k) a külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység;
l) falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység;
m) lovas szolgáltató tevékenység;
n) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben meghatározott elektronikus kereskedelmi szolgáltatás.
(4) Azon termékek és szolgáltatások körét, amelyek esetében – közbiztonsági, környezetvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi szempontból vagy más közérdekből – a kereskedő hatósági nyilvántartásba vételére is szükség van, külön jogszabály állapítja meg.
(5) Az üzlet működéséhez szükséges feltételek – szakhatóság közreműködése esetén ideértve a szakhatósági állásfoglalások bekérését is – meglétét egy hatósági eljárás keretében, a kereskedő kérelmére a kereskedelmi hatóság vizsgálja meg. A kereskedelmi hatóság a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén köteles a működési engedélyt kiadni.
(6) A kereskedelmi hatóság a működési engedélyt külön jogszabályban meghatározott üzletkörökre adja ki. Az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt, az üzletkörhöz tartozó termékek forgalmazhatók. Szakhatóság közreműködése esetén, amennyiben a szakhatóság az üzletkörön belül egyes termékek értékesítéséhez, illetve tevékenységek végzéséhez nem járul hozzá, a kereskedelmi hatóság a működési engedélyen megtiltja a termék értékesítését, illetve a tevékenység folytatását.
(7) A működési engedély tartalmazza:
a) a kereskedő nevét;
b) a kereskedő székhelyének címét;
c) a kereskedő adószámát, statisztikai számjelét;
d) a kereskedő cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát;
e) az üzlet nevét;
f) az üzlet címét;
g) az üzletkör megnevezését;
h) az üzletkör jelzőszámát;
i) az üzletkörhöz tartozó, de szakhatósági állásfoglalás alapján a forgalmazni nem engedett termékek körét;
j) mozgóbolt esetén az árusításra engedélyezett területeket és az árusításra kijelölt napokat.
(8) A kereskedelmi hatóság
a) az üzletekről, az üzletek nyitva tartásáról,
b) a kereskedelmi szakértőkről külön jogszabály szerint nyilvántartást vezet.
4. §
A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei
5. § (1) A kereskedőnek az árusítás helyén rendelkeznie kell – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az árusított termék – beleértve a saját terméket is – eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal (számla, szállítólevél, termékkísérő okmány stb.). Saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal kell rendelkeznie a kereskedőnek az árusítás helyén. Amennyiben a kereskedő a bizonylatokat az adóhatósághoz bejelentett helyen – de nem az üzletben – őrzi, köteles az eredeti bizonylatok, dokumentumok másolatát az üzletben tartani. Az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat három munkanapon belül bemutatni.
(2) A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát az üzletben ellenőrizhesse.
(3) A kereskedő, az üzletben foglalkoztatottakkal szemben nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a foglalkoztatott személyiségi jogait, az egyenlő bánásmód követelményét, a munkaviszonnyal kapcsolatban létrejött szerződést sérti, vagy joggal való visszaélésnek minősül.
(4) Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzések kapcsán a kereskedő a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles eljárni.
(5) Üzlet nélkül folytatott kereskedelmi tevékenység esetén a kereskedő köteles tájékoztatni a vásárlót a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről, illetve az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, a tevékenységre, kereskedelmi formára vagy módszerre vonatkozó külön jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.
(6) A kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyeket, illetve a falusi szálláshelyeket szolgáltatásaik színvonalától függően – a külön jogszabályban foglaltak szerint – osztályba kell sorolni, illetve minősíteni kell. A kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshely osztályáról, illetve a falusi szálláshely minősítéséről a vendégeket tájékoztatni kell.
(7) Egyes termékek forgalmazását, illetve egyes tevékenységek folytatását külön jogszabály további feltételekhez vagy korlátozásokhoz kötheti.
(8)-(9)
Az üzletek nyitva tartásának rendje
6. § (1) Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.
(2) A kereskedő köteles
a) az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelem beadásakor, illetve az abban bekövetkező változást, az azt megelőző öt munkanapon belül a kereskedelmi hatóságnak írásban bejelenteni;
b) az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.
(3) December 24-én – a vendéglátó üzletek, kereskedelmi szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások kivételével – az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva.
(4) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja.
(5) A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból – a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében – a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.
(6) A külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén a kereskedelmi hatóság megtilthatja vagy korlátozhatja a kereskedő számára a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszköz használatát, ha az az emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.
A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás
7. § (1) A beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel visszaélni tilos.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszaélésnek minősül különösen
a) a beszállító indokolatlan megkülönböztetése;
b) a beszállító értékesítési lehetőséghez való hozzáférésének indokolatlan korlátozása;
c) a tisztességtelen, a kereskedő számára egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben, különösen a kereskedő üzleti érdekeit is szolgáló – így raktározási, reklámozási, marketing és más – költségek aránytalan áthárítása a beszállítóra;
d) a szerződéses feltételek beszállító hátrányára történő indokolatlan utólagos megváltoztatása, illetve ilyen lehetőség kikötése a kereskedő részéről;
e) a beszállítónak a kereskedővel, illetve más kereskedővel kialakítandó üzleti kapcsolataira vonatkozó indokolatlan feltételek előírása, különösen a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának kikötése, ennek visszamenőleges érvényesítése, illetve annak előírása, hogy azonos időszakra adott termékre csak az adott kereskedőnek biztosítson akciót, valamint a kereskedő védjegyével vagy márkanevén árusított termék gyártásának előírása a beszállító számára a beszállító bármely termékének forgalmazása érdekében;
f) a különféle – különösen a kereskedő beszállítóinak listájára vagy árukészletébe való bekerülésért, más, a beszállító által nem igényelt szolgáltatásokért fizetendő – díjak egyoldalú felszámítása a beszállítónak;
g) a szerződés felbontásával való fenyegetés, az egyoldalú előnyt jelentő szerződéskötési feltételek kikényszerítése érdekében;
h) harmadik személy beszállítók vagy a kereskedő saját külön szolgáltatója igénybevételének indokolatlan rákényszerítése a beszállítókra;
i) ha a termék nem a kereskedő tulajdona, a szerződésben megállapított számlázott átadási ár alatt meghatározott eladási ár alkalmazása, ide nem értve a minőséghibás termék értékesítése vagy a minőségmegőrzési határidő lejártát hét nappal megelőző kiárusítás során alkalmazott ár, továbbá a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott bevezető ár, valamint a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott szezonvégi, illetve típus- és profilváltással vagy az üzlet végleges bezárásával kapcsolatos készletkiárusítási ár alkalmazását.
(3) A jelentős piaci erő fennáll a beszállítóval szemben, ha az adott vállalatcsoport – ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét, közös beszerzés esetén pedig a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összességét – kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele (a továbbiakban: konszolidált nettó árbevétel) meghaladja a 100 milliárd forintot.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is fennáll a kereskedő jelentős piaci ereje, ha a piac struktúrája, a piacra lépési korlátok léte, a vállalkozás piaci részesedése, pénzügyi ereje és egyéb erőforrásai, kereskedelmi hálózatának kiterjedtsége, üzleteinek mérete és elhelyezkedése, kereskedelmi és egyéb tevékenységeinek összessége alapján a kereskedő vállalkozás, vállalatcsoport, illetve beszerzési szövetség a beszállítóval szemben egyoldalúan előnyös alkuhelyzetben van vagy abba kerül.
(5) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó vállalkozások a beszállítókkal való kapcsolataikban a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó önszabályozó etikai kódex megalkotására, valamint az abban foglaltak megsértése esetén alkalmazandó eljárásrend kialakítására kötelesek. Az etikai kódexet a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kötelesek elkészíteni és jóváhagyásra benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
Érdek-képviseleti szervezetek közreműködése
8. § (1) A kereskedelmi vállalkozások és a beszállítók képviseletét ellátó társadalmi szervezetet az ügyfél jogállása illeti meg az e törvény megsértése miatt indított azon közigazgatási hatósági eljárásban (ideértve a versenyfelügyeleti eljárást is), amely a kereskedők vagy a beszállítók széles körét érinti, vagy a vállalkozások működésére jelentős hátrányt okoz.
(2) Az (1) bekezdés alapján fennálló eljárási jogosultság nem érinti a beszállító és a vállalkozás azon jogát, hogy a jogsértővel szemben igényét érvényesítse.
A kereskedelmi tevékenységek folytatásának ellenőrzése, jogkövetkezmények
9. § (1) A kereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a kereskedelmi hatóság ellenőrzi és – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, továbbá törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – eljár ezek megsértése esetén.
(2) A fogyasztóvédelmi hatóság jár el – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szabályai szerint – az 5. § (2), (4) és (5) bekezdésében, a 6. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések, valamint az 5. § (6) bekezdésében a vendégek tájékoztatására vonatkozó rendelkezés megsértése esetén. E rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(3) A jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő felett a 7. § szerinti visszaéléssel kapcsolatos felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) foglalt eljárási szabályok alkalmazásával végzi oly módon, hogy eljárásaiban a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezéseket alkalmazza.
(4) A 3. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi feladatokat a kereskedelmi hatóság látja el.
(5) A kereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a kereskedelmi hatóság
a) elrendeli az üzlet ideiglenes bezárását,
b) elrendeli az üzlet azonnali bezárását,
c) korlátozza az üzlet éjszakai nyitva tartását,
d) kötelező éjszakai zárva tartási időszakot állapít meg,
e) megtiltja vagy korlátozza a 6. § (6) bekezdésében meghatározott hanghatást okozó eszköz használatát,
f) megtiltja vagy korlátozza a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott szolgáltatást, tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén,
g) megtiltja az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését,
h) visszavonja az üzlet működési engedélyét,
i) bírságot szab ki, illetve
j) a külön jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményt alkalmaz.
(6) A kereskedelmi hatóság
a) a működési engedélyben meghatározott üzletkör engedély nélküli megváltoztatása, engedély nélkül további tevékenységgel, termékkörrel bővítetése miatt az előírásokba ütköző tevékenység folytatását, termékkör értékesítését megtiltó határozata ellen;
b) a veszélyes mértékű zaj esetén, illetve a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében a vendéglátó üzletben a zeneszolgáltatás nyújtását, továbbá a külön törvényben foglaltak alapján szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék folytatását megtiltó határozata ellen
nincs helye fellebbezésnek.
Záró rendelkezések
10. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.
(2)
11. §
12. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az üzletek működési engedélye kiadásának rendjét és feltételeit, az üzletben történő árusítás feltételeit, az engedélyezésben közreműködő szakhatóságok körét, az engedélyben foglaltak megtartása ellenőrzésének szabályait, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén a jogkövetkezmények alkalmazásának szabályait,
b) az üzleten kívüli kereskedés feltételeit,
c) az utazásszervező és -közvetítő tevékenység végzésének feltételeit, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
d) a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításának feltételeit, a szállásadók nyilvántartásba vételére, valamint a vendégkönyv vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, a szállásadók tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit,
e) a forgalomba hozható gyógynövények körét,
f) a vásárlók könyvébe tett bejegyzések intézésének és ellenőrzésének rendjét,
g) a kereskedelmi hatóság által kiszabható bírság megállapításának, mértékének és felhasználásának részletes szabályait,
h) a vásár- és piactartás részletes szabályait, a vásárrendező és piacfenntartó tevékenységek végzésének, valamint korlátozásának részletes feltételeit,
i) a közterületi értékesítés részletes feltételeit,
j) az automatából történő kereskedés részletes feltételeit,
k) a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység feltételeit,
l) a kereskedelmi hatóság vagy hatóságok kijelölését,
m) a csomagküldő kereskedelem részletes feltételeit,
n) az ingatlanok időben megosztott használati jogának átruházására irányuló kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeit, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
o) a külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység feltételeit,
p) a közerkölcs és a közrend védelme céljából, illetve közbiztonsági okokból egyes termékek forgalmazásának, illetve egyes tevékenységek végzésének feltételeit és korlátait
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy
a) az egyes ipari, kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítéseket,
b) a nyilvántartásba vételre kötelezett termékek és szolgáltatások körét és az ezekre vonatkozó kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeit,
c) a kereskedelmi szakértői tevékenység folytatásának feltételeit,
d)
e) a mutatványos berendezések időszakos műszaki vizsgáztatásának rendjét,
f) az adópolitikáért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az irányítása alá tartozó kereskedelmi hatóság részére az e hatóság által lefolytatott eljárásokért fizetendő díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint az annak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy
a) a motorhajtó anyagok és egyes kőolajtermékek belföldi forgalmazásának feltételeit,
b) a gépjármű-hajtóanyagok minőségi követelményeit
rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy
a) az utazásszervezői szakmai minősítő vizsga követelményeit,
b) a kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásának feltételeit, valamint a falusi szálláshelyek minősítésének szabályait,
c) a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint ezek munkaszervezeteinek feladatait,
d) az idegenvezetői tevékenység szabályait,
e) az idegenforgalmi tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítéseket,
f) a lovas szolgáltatás végzésének feltételeit
rendeletben állapítsa meg.
(5) Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete, hogy a 6. § (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozza.
(6) Felhatalmazást kap a vendéglátásért felelős miniszter, hogy – a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozza a vendéglátás szakmai feltételeit.
(7) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg a műszaki biztonsági hatóság részére a műszaki biztonsági hatósági eljárásért fizetendő díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.
